IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Ret s % T. Csaba 5.4. Életkor Életkori korlátozások a szabályozás kezdetén még nem léteztek. A megnövekedő kutatói érdeklődés a levéltárak terheit azonban növelte, és ezért 1964-től a középiskolai tanulókat, a 18. életévüket be nem töltőket kizárták a kutatásból. A szigorú korlátozást később úgy enyhítették, hogy a levéltárak könyvtárát és folyóirat-gyűjteményét használhatták a fiatalkorúak is.38 A hosszú ideig hatályos LÜSZ a kutatás feltételei között rögzítette a 18. életév betöltését. Az életkori korlátozást még az 1989. évi szabályozás is rögzítette, és azt majd csak az új Levéltári törvényből (1995) hagyták ki. Jellemző a korábbi szabályozás megrögzültségére, hogy a szakfelügyelői jelentés még 2001-ben is azt állapította meg a levéltárak kutatótermi szabályzatairól: „a szabályzatok jelentős hányada tartalmaz a törvény rendelkezéseivel ellentétes előírást tipikusan azáltal, hogy a kutatás feltételéül köti ki a 18. életév betöltését és/vagy a kutatni kívánt levéltári anyag tanulmányozásához szükséges ismeretek meglétét”.39 38 Személyes emlék: 1985-ben középiskolám 1945—1948 közötti történetét kellett megírnom a középiskolai tanulmányi verseny (történelem) keretében. A levéltárban valóban semmi mást, mint könyvészeti anyagot bocsátottak a rendelkezésemre, a hiányos információkat szóbeli visszaemlékezés gyűjtésével pótoltam. 39 http://www.mnl.gov.hu/kapcsolatok/leveltari_szakfelugyelet/ eves_jelentesek/2001.html 40 L. pl. 51385/1972 X. LIG - A LÜSZ 109. § értelmezése (külföldi kutató) (1972. 02. 21.) Ma már tehát az életkor nem korlátja a kutatásnak. 5.5. Állampolgárság A szabályozásban mindig külön foglalkoztak a külföldi intézmények és kutatók tevékenységével. A külföldről érkező magánkéréseket nem teljesítették (1951) vagy a felettes hatóság útján (ellenőrzésével) válaszolták meg (1954). A levéltáraknak értesíteniük kellett a felettes szervet (LÓK) külföldi kutató látogatásáról (1955). A külföldi kutatók számára nem biztosítottak azonos feltételeket: az iratok keletkezési idejét illetően, csak korábbi időhatárig (pl. 1918-ig, később 1938-ig, majd 1944- ig) engedték számukra a kutatást, illetve bizonyos iratokat nem bocsátottak a rendelkezésükre. Kutatási engedélyt nem a levéltártól, hanem a felettes szervektől (pl. Levéltári Igazgatóság, Külügyminisztérium) kellett, sokszor igen hosszú idő alatt beszerezniük. Ez volt az oka pl. annak, hogy a Külügyminisztérium lemondott engedélyezési jogáról, és az engedély kiadását a levéltárakra ruházta át. A külföldi kutatók körében privilegizált helyzetben voltak az államközi egyezmény keretében kutatók, számukra a kutatási feltételek (időhatár, iratanyag jellege) kedvezőbbek voltak.40 Ha egy magyar állampolgár külföldi állam vagy személy részére végzett kutatást, akkor az ő tevékenységére is a külföldiekre vonatkozó szabályozás volt érvényben. A ma hatályos levéltári törvény csak nagyon kevés eltérő szabályt állapít meg a külföldiekre, jellemzően a személyes adatokat tartalmazó iratok kutatásával kapcsolatban. 5.6. M v iratanyag tartalma Az irat keletkezésén túl a kutatást súlyosan korlátozó másik tényező az iratanyag jellege, tartalma. Már 1950-ben lehetővé tette a jogszabály, hogy egyes iratanyagokat „zárt anyaggá” minősítsenek, és ezáltal kivonják a kutatás alól még akkor is, ha az irat keletkezési ideje alapján kutatható lenne. Szinte kortörténeti dokumentumok ezek a tiltólis22
