IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Első lépések
csolatos irataikat megőrizzék. Ezek azonban nem csupán a szűkén vett család életét dokumentálhatták, de a nemesi birtoko(ko)n élőkét is. Támpontot adhatnak ezek az iratok olyan kérdésekben is, hogy őseink honnan, miért lettek egy adott birtokra betelepítve, telepesként behívva? • Voltak-e az ősök között iparosok? Ha igen, mi volt a foglalkozásuk? Ez azért érdekes kérdés, mert az iparosok a céhek, ipartestületek nyilvántartásában szerepelnek, tehát további adatokra bukkanhatunk, ha ezeket is áttekintjük. Ráadásul életmódjukra vonatkozóan akkor is megtudhatunk némi konkrétumot, ha máskülönben nem találunk (túl sok) információt a kutatott személyre vonatkozóan. • Vállaltak-e tisztséget, dolgoztak-e valamilyen hivatalban? Ezekben az esetekben a tiszti címtárak segítenek majd a megtalálásukban. Mindezek mellett érdemes „begyűjteni" a családban fellelhető iratokat is, amelyek sok hasznos adatot tartalmazhatnak. Jó megoldás lehet a rokonságban szétszóródott dokumentumok és képek beszkennelése és közös tárhelyre való mentése - majd minden találat megosztása a családtagokkal. Ilyen közös tárhely segítségével tulajdonképpen egy megosztott, virtuális közös „levéltárat" lehet létrehozni, amely időbeli korlátok nélkül elérhető és felhasználható bármely, a származása iránt érdeklődő rokon számára. Az írott forrásanyag sokfélesége nehezen fogható át. Mégis számos olyan irattípust ismerünk, amelyet különösen érdemes felkutatni, mert segíteni fogja a családtörténet feltárását. Az itt felsoroltak mindegyikéhez készült gyakorlásra alkalmas példa, melyek az 1. mellékletben (Első lépések - feladatok, példák) találhatóak. A pontos helyet az altémák végén jelezzük. 1. Anyakönyvi másolatok, kivonatok. Értékes és igen hasznos, sokoldalú családtörténeti források, amelyek a nyilvánvaló adatokon túl - mint például születési anyakönyv esetén a gyermek születési ideje, helye, szülők neve - olyan egyéb információkat is tartalmazhatnak, mint például az édesapa (esetleg mindkét szülő) foglalkozása, a szülők vallása, a keresztelés időpontja, a keresztszülők neve (és foglalkozása), a ház, ahol a baba született, a tény, hogy a gyermek törvényes-e, stb. - A példafeladat az 1. melléklet 1. a és l.b. pontjánál található. 2. Származásigazolások. Az ún. zsidótörvények miatt az 1940-es években kötelező volt bizonyos iratokat összegyűjteni az elődökről. Ha már eleink családkutatásra kényszerültek, fordítsuk ezt az előnyünkre. - A példafeladat az 1. melléklet 2. pontjánál található. 3. Gyászjelentések. Nyomtatott formában a 19. századtól terjedtek el. A legközelebbi egyenes ági leszármazottakon kívül 5
