IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Berényiné Kovács Gyöngyi – Kohút Sára: Családtörténeti kutatás a levéltárban. Aktakaland, 2017. március 13. (www.aktakaland.hu)
segítségre van szüksége, kutatási témájára vonatkozó konkrét kérdését az info@mnl.gov.hu címen teheti fel, vagy jelentkezhet levéltári konzultációra5 is. 5 http://mnl.gov.hu/leveltari konzultáció 6 http://adatbazisokonline.hu/kategoria/genealogia -csaladtortenet/osszeirasok 7 http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/a-57 -k-19-libri-regii-%C2%B7-kiralyi-konyvek-1527%E2%80%941918 8 https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/ 9 https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltar/ 10 https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 11 http://arcanum.hu/hu/adt/hozzaferesi-pontok/ 12 http://www.macse.hu/society/kezdolap.php Online elérhető adatbázisok a családfakészítéshez Az MNL OL családtörténeti kutatáshoz felhasználható, névjegyzékeket is tartalmazó iratai közül több összeírás6 anyaga elérhető az interneten. A 16-20. századi nemesítések, rangemelések és birtokadományozások adatait tartalmazó Királyi könyvek adatállománya,7 valamint az ahhoz kapcsolódó képek8 is tanulmányozhatóak. A hungaricana.hu oldalon találhatunk még számos kutatható anyagot,9 érdemes ott is körbenéznie az érdeklődőnek. Emellett ajánljuk böngészésre az ADT+10 internetes adatbázist, ahol több mint 11 millió oldal folyóirat, újság, szakkönyv anyagában lehet keresni. Az adatbázis fizetős, de levéltárunkban és a legtöbb könyvtárban ingyenes.11 További segítséget, tippet és tanácsot találhat a Magyar Családkutató Egyesület (MACSE) honlapján is.12 Felekezeti anyakönyvek - Az anyakönyvezés története és kutatásuk jelenlegi gyakorlata Az anyakönyvezés története A családtörténet kutatásának elengedhetetlen forrása az anyakönyv. A történeti Magyarország területén az 1515-ben megtartott veszprémi egyházmegyei zsinathoz köthető az anyakönyvezés kezdete. A zsinati határozat utasította a plébánosokat a keresztelések kronológiai sorrendben történő feljegyzésére a lelki rokonság, illetve az életkor nyilvántartásának céljából. A rendelkezés alapja az a kánonjogi előírás volt, miszerint a lelki rokonság ugyanolyan házassági akadálynak számított, mint a vér szerinti rokonság. Ekkor még csak szórványos anyakönyvezés volt tapasztalható Európa szerte. A rendszeres és egyetemes anyakönyvezést 1563-ban rendelte el IV. Pius pápa a trienti zsinaton, de csak a kereszteltek (liber/matricula baptisatorum) és a házasultak anyakönyvét (liber/matricula copulatorum) tette kötelezővé. A halotti (liber/matricula defunctorum) és bérmálási anyakönyvek (liber/matricula confirmatorum) vezetését az V. Pál pápa által 1614-ben kibocsátott Rituálé Romanum rendelte el. A határozatok magyarországi elterjedését nagyban gátolta a török hódítás. Hazánkban az 1611. évi nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetéséről. Szórványos anyakönyvezés előfordult ezelőtt is; találhatunk feljegyzéseket például Kassán 1587-től, vagy Pozsonyban 1601 -tői. 1625-ben Pázmány Péter esztergomi érsek az egész országban kötelezővé tette a Rituale Romanumot. Az 1630-as évektől kezdve rendszeresített egyházlátogatások (visitationes canonicae) alkalmával ellenőrizték az anyakönyvek helyes vezetését. A folyamatos,
