IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Berényiné Kovács Gyöngyi – Kohút Sára: Családtörténeti kutatás a levéltárban. Aktakaland, 2017. március 13. (www.aktakaland.hu)

Berényiné Kovács Gyöngyi - Kohút Sára Család-fa(iskola) - Családtörténeti kutatás a levéltárban ♦ Kisvajkai és kőröshegyi Vajkay Ákos nyugalmazott levéltáros „nézegette, silabizálta a latin nyelvű adományozó leveleket... egy szempillantás és látta, hogy sarjadznak szét a különböző' nemzetségek... élvezte a hivatását minden érzékével... itt élt, a múltban. Es amint mások is jövendó'mondóhoz járulnak, úgy zarándokoltak őhozzá sokáig, messze megyékből elö'kelő' urak, kik múltjukat óhajtották megismerni... Úgy merült bele egy donatio regiába, mint valami izgalmas sakk rejtvénybe és kereste a nagyszülőket, szépszüló'ket, azután a legérdekesebbet, az Ost, a vagyonszerzői, primus aquirens-t, ki leleményeivel egész nemzedékek szerencséjét alapította meg, vitézi tetteivel dicsőséget sugárzott minden ivadékára.” (részlet Kosztolányi Dezső Pacsirta c. művéből) Az irat és az emberi sorsok között döntő fontosságú kapcsolat rajzolódik ki. A múlt elbeszélője, a régi ősök felkutatója, a megyei levéltáros romantikus képe sok magyar regényben szerepel, gyakran nem csak mulatozó vidéki kompániák epizódszereplőjeként. ♦ Sokszor a nem szakmabeli közönség úgy tekint a levéltárra, mint ahol az iratok az egyedi sorsok iránt érdeklődök kívánalmainak megfelelően vannak egymás mellett elhelyezve. Számos kutató hajlamos saját korának nyilvántartásait a múltra vetíteni: 17-18. századi ősöket kezdenek el név alapján keresni, vagy meglepődnek azon, amikor a levéltáros hosszú előkészítő munka után irategyütteseket ajánl kutatásra, és nem másolatban küldi meg a dossziéba összeválogatott kutatási eredményeket. Türelemmel és szolgálatkészséggel iparkodunk az érdeklődők óhajának eleget tenni, ahogyan erről egy humoros hangvételű írásunkban1 korábban már beszámoltunk. A levéltárosoknak nincsen egyszerű dolguk, hiszen korábbi évszázadokban kialakított rendszerben kell magukat kiismerniük. A kutatók a legtöbb esetben kitartó munkával juthatnak el az ősökre vonatkozó dokumentumokhoz a rendelkezésre álló segédletek alapján. A családtörténeti kutatás megkezdése előtt érdemes gondosan áttanulmányozni a levéltár honlapjának Családtörténet menüpontját,2 ahol többek között Berkes József „Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz”3 című munkája nyújt értékes segítséget. Itt nemcsak a családtörténeti és a levéltári kutatás módjáról, hanem a forrásokról és a szakirodalomról is részletesen tájékozódhat. Emellett érdemes elolvasnia bejegyzésünket a kutatás előtti tudnivalókról4 is. 1 https://aktakaland.wordpress.com/2015/Q3/23/leveltar-%e2%99%a5-%e2%99%a5-%e2%99%a5-kutatok/ 2 http://mnl.gov.hu/bal menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/csaladfakutatas.html 3 http://mnl.gov.hu/mnl/ol/csaladtorteneti kutatások 4 https://aktakaland.wordpress.com/20 14/10/20/bogaraszas-az-iratok-kozott/ A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (MNL OL) munkatársai készséggel adnak tájékoztatást Önnek a levéltárban őrzött családtörténeti vonatkozású iratanyag lelőhelyéről, jellegéről, vagy a kutatás módjáról. Ha a honlapon található információkon kívül további

Next

/
Oldalképek
Tartalom