LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Rácz Attila: TÁMOP gyermekfoglalkozások Budapest Főváros Levéltára szervezésében különös tekintettel az „irányított kutatás” program elemre. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 48-54.

TAMO P - Gyermekfoglalkozások a BFL szervezésében az „édes” grundot érintette. A tények ilyenfajta több nézőpontból való megközelítését egyébként folyamatosan sugalltuk a gyerekeknek. Miután megelevenítettük a regény helyszíneit, ismét a lakcímjegyzékhez nyúltunk. A digitális 1900-as lakcímjegyzék segítségével közösen megvizsgáltuk, hogy éltek-e Nemecsekek akkoriban Budapesten, és ha igen, milyen szakma képviselői voltak (a sors fintora, hogy ha élt volna Nemecsek Ernő, biztos lett volna orvos (név)rokona...). Eztán azt a kérdést tettük fel, hogy Ernő regénybeli lakhelyén kik laktak, és ők milyen foglalko­zást űztek. Kiderült, hogy a kis Rákos utcai ház 3. szám három nyilvántartott lakója közül az egyik, Barna (Braun) Izidor, a magyar bulvársajtó megalapítója volt. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a teljes további projektet erre építsük fel, ezért a gyerekek a hét többi részében — az újságírás történetének és a lap szerkesztés gyakorlati tudnivaló­inak megismerése után - napilapot szerkesztettek. A lap témája a Tál utcai fiúk regény egy hete, a közlés formája pedig egy - képzeletbeli, - korabeli napilap rovatai voltak. Itt is igyekeztünk játékokkal elkerülni a monotonitást, a korabeli újságok rovatait például az első napon úgy ismertettük, hogy rikkancsként kiáltottuk ki azokat, a diákok pedig maguk java­solhattak címet az osztály lapjának, amelyek közül végül szavazással választották ki a vég­legeset. Mi, levéltárosok nemcsak ismeretek átadásával segítettük a projektet, de - másolatban és eredetiben — korabeli napilapokat bocsátottunk a gyerekek rendelkezésére, és gyakorlat­ban is segítettünk az újság megvalósításában. Az egyes rovatokat a tanulók kiscsoportok­ban írták, a kész szövegeket begépelték, és az általunk egységesített formátumú, kinyomta­tott szövegeket — ollóval — „tördelték” és — ragasztóval — „szedték”. A fő pedagógiai szempont a kiscsoportos munka, majd egy közös cél érdekében a csoportok együttműkö­dése volt. A „betördelt” egyes oldalakat egyberaktuk, kinyomtattuk, így a diákok alkotását a kapcsolódó iskolai projektbemutatón a szülők is kézbe vehették. A közös munka záróak­kordjaként — a tanulók és a szülők legnagyobb meglepetésére — az újságokat korabeli ru­hákban rikkancsként osztottuk ki. Művészeti projekt (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium) A művészeti projekt kapcsán hatodikos tanulókkal a reneszánsz korral foglalkoztunk. Az első, általános kultúrtörténeti foglalkozásunkon a diákokat külön, tematikusán kialakított kiscsoportokban, folyamatosan beszélgetve, nem pusztán okítva, avattuk be a kor rejtelme­ibe, és az elsajátított ismereteket — korántsem megszokott módon — ők tanították meg a többi csoportban tevékenykedő társaiknak. Ezután az oklevéltani, paleográfiai szabályok megismerése után a gyerekek elsajátították a humanista írásvetést, és szüleiknek ezen írás­típussal írtak „missilist”, amit az általuk készített pecséttel saját kezűleg hitelesítettek. A foglalkozásokon ezen kívül férfi és női ruhadarabok (lovagi sisak, pajzs, páncél, kard, ud­­varhölgyi henin, főkötő és ruha) készültek. Ezen a témahéten kellett talán a levéltárosnak legjobban „kibújnia” a megszokott szerepből, hiszen drámapedagógiai foglalkozásokat tar­tottunk, továbbá reneszánsz táncot is tanítottunk! Bár az utóbbi két projekt megvalósítása lényegében az iskolában zajlott, mégsem tartottuk elképzelhetőnek, hogy a diákok ne te­gyenek látogatást intézményünkben, ezért miután láthatták a páncélteremben őrzött kin­cseinket, a kézműves foglalkozások egy részét a varázslatos restaurátorműhelyben végez­tük. Talán az állományvédelmi munkatársainknak is meglepetést okozott, hogy a diákokat mennyire elbűvölte a mikrofilmszkenner gyorsasága vagy a lapszkenner furcsa fototechni­kája, illetve az a tény, hogy mekkora különbség van a vezető testületek „szó szerinti” jegy­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom