LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. 7-

Fiziker Róbert 12 zsanna, a Vajdasági Levéltár levéltárosa arról beszélt rövid, a délvidéki vérengzéseket példaként említő hozzászólásában, hogy az eseményeket követő számháború, a csupán különböző projektek idején fellángoló érdeklődés melletti teljes érdektelenség nem 1956-specifikus jelenség. * A vándorgyűlés második napján a munka öt különböző szekcióban folytatódott. A Magyar Levéltárosok Egyesülete sok éve törekszik arra, hogy vándorgyűlései találkozási alkalmat és az információcsere lehetőségét biztosítsák Európa e térségének levéltáros egyesületei számára. A Nemzetközi Szekció német és angol munkanyelvű ülése a hagyományoknak megfelelően ennek szolgálatában állt. A beszélgetés első fele a vándorgyűlés kiemelt témája, 1956 és emlékezete köré csoportosult. A szekció moderátora, Sipos András főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetője összefoglalást adott a vendégek részére az előző napi plenáris ülés főbb megállapításairól és tanulságairól. Ehhez kapcsolódva Anna Domalanus, a Poznańi Miczkiewicz Egyetem Levéltára vezetője a magyar ’56 egyik legfontosabb előzményeként számon tartott poznańi felkelés kutatásának problémáit ismertette, amelyek sok tekintetben hasonlatosak a hazai nehézségekhez. Hangsúlyozta, hogy Poznańban ma is elevenen él a magyar forradalom emléke, Mansfeld Péterről például utcát neveztek el. Willibald Rosner, valóságos udvari tanácsos, az Alsó-Ausztriai Tartományi Levéltár igazgatója, az Osztrák Levéltárosok Egyesületének elnöke szerint a magyarországi forradalom ma Ausztriában társadalmi szinten „csaknem elfeledett” esemény, leginkább menekülthullámként él a közemlékezetben, amelyet azóta számos újabb és esetenként nagyobb követett, az ’56-os menekültek közül ugyanakkor aránylag kevesen maradtak és illeszkedtek be Ausztriában. A források tekintetében leginkább a helyi és személyes iratok – köztük az egyházak iratainak – kutatásától lehet leginkább jelentős új eredményeket várni. Dražen Kušen, az Eszéki Állami Levéltár igazgatója, a Horvát Levéltárosok Egyesülete elnöke tájékoztatott arról, hogy a magánkézben lévő 1956-os vonatkozású iratok feltárása és begyűjtése érdekében a Baranya Megyei Levéltárral közös akciót indítottak. Mária Grófová, a Szlovák Levéltárosok Egyesülete elnöke felhívta a figyelmet a pozsonyi Comenius Egyetem Levéltárában található forrásokra az 1956-os diákmozgalmakról. Az egyesület másik képviselője, Marta Švoliková hangsúlyozta, hogy a szlovákiai helyi levéltárakban a közép- és alsószintű közigazgatási és jogszolgáltatási szervek fondjaiban sok anyag található a magyarországi események visszhangjáról, a segítség és támogatás megnyilvánulásairól és az ezek miatt indult eljárásokról. Mészáros Zoltán, a Szabadkai Történelmi Levéltár munkatársa saját kutatásai alapján beszélt a Jugoszláviába érkező menekültekre vonatkozó forrásokról. A beszélgetés második felében az egyesületek képviselői saját országuk levéltárügyének legaktuálisabb kérdéseiről tájékoztatták egymást. Sipos András ismertette az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Hess András téri épületének kormányzati döntés alapján történt – meglátása szerint hirtelen és kapkodó – kiköltöztetése foly-