LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás, művelődés, levéltárpedagógia - Fülöp Tamás – Mákos Judit – Szabóné Maslowski Madlen: „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt.” Az MNL JNSz Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános és középiskolás tanulók számára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. 55-60.
„Nyitott levéltár — Velünk élő múlt” sek és ábrázolási szabályok ismeretei, és az információk befogadó központú megközelítése révén fejlődik a távolsági adatok képzeletbeli alkalmazásának kompetenciája. A térképek a mindenkori földrajzi ismeretek megjelenítésén túl számos egyéb hasznos információt is tartalmaznak. A zömében Bedekovich Lőrincz által készített kéziratos térképeket a pontosság mellett a művészi igényű kivitelezés is jellemezte. A kataszteri térképeken a diákok tanulmányozhatják a korabeli település szerkezetet, úthálózatot, az erdők, szántók felosztását is. A digitalizált kataszteri térképeket a modern GPS technika felhasználásával és jelenkori térképekkel összevetve a tanulók felfedezhetik a másfél évszázad alatt történt változásokat. „A reformoktól a kiegyezésig” témanapon a diákok a reformkor és az 1848—1849-es szabadságharc országos eseményeit és vívmányait levéltári iratokon keresztül ismerhetik meg. A tanulók érzelmi ráhangolódását segíti az eredeti dokumentumok kézbevételén túl az elsődleges források közös elemzése, a társadalmi jelenségek értelmezése. A nagy történelmi személyiségek rendeletéit, beszédeit, és leveleit olvasva a célcsoport tagjai nemcsak a szellemiségükkel, hanem a korra jellemző fogalmazásmóddal, szófordulatokkal, kifejezésekkel is találkozhatnak. A magyar történelem ezen időszakát áthatja a személyes felelősségvállalás, a nemzettudat, az önzetlenség és a hazaszeretet ethosza, amelynek erkölcsi értékeit közvetítve nagymértékben hozzájárulhatunk a gyermekek morális fejlődéséhez. A „Szolnok település-karrierje” témanapon a diákok levéltári dokumentumok felhasználásával kronologikus sorrendben tekintik át — a település szerkezetének és kiterjedésének alakulását nyomon követve - Szolnok fejlődésének állomásai a só szállítástól a megyeszékhellyé válásig. Megismerhetik azokat a kritériumokat, melyek egy várost alkalmassá tesznek arra, hogy egy megye székhelyévé válhasson. A megyeháza megépítésére kiírt tervrajzpályázat beküldött pályamunkáinak elemzésével a diákok művészettörténeti ismeretei bővülnek. A tervrajzok áttekintésével szemrevételezhetik az épületek lehetséges ábrázolási módjait (homlokzati rajz, metszetek, alaprajz) és azok sajátosságait. A tanulók a foglalkozásvezetők segítségével megfogalmazzák, milyen esztétikai és funkcionális elvárásoknak kell megfelelnie egy a megyét reprezentáló épületnek. A „Légi háború Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felett” témanap nemcsak a gyerekek második világháborúval kapcsolatos tárgyi ismereteit bővíti, de az élményszerű megközelítéssel a diákok átérezhetik a háború tragikus, emberi sorsokat formáló erejét. A gazdag eredeti levéltári források bemutatása és az iskolában is alkalmazott didaktikus technikák a szemléltető eszközök lehető széles skálájával egészülnek ki. Az 1940-es évek világát háborús effektusokkal, korabeli sanzonok hallgatásával, szemtanúk és túlélők visszaemlékezéseivel, sz ocio fotókkal, a nava.hu eredeti filmhíradós anyagaival idézzük meg. A korabeli háborús szlogenek, jelszavak és plakátok ábrázolásmódja leleplezik a propagandagépezetek szuggesztív erejét, hatékonyságát, amelyekkel képesek voltak egy egész nemzedéket a háború céljaira mozgósítani. Általános célként fogalmazódik meg a megfigyelés, a forráskezelés és a kritikai kompetencia fejlesztése. A témanapok elméleti és gyakorlati részből épülnek fel. Az elméleti rész mindig előadás keretében valósul meg; minden esetben hagyunk időt, lehetőséget a kérdezésre, az elhangzottak megbeszélésére. Minden egyes témát három egymásra épülő foglalkozás során fejtenek ki a levéltárosok a helyi történésekre fókuszálva, egyben az országos eseményekbe, illetve az egyetemes történelembe ágyazva, így a tanulók komplexen és integrálva találkozhatnak az (új) ismeretekkel. A fontos történelmi, művelődéstörténeti alapismeretek befogadását, rögzülését a szemléltető anyagokon túlmenően diavetítés és kinyomtatott — a diákok, tanárok által hazavihető — képes vázlat, úgynevezett demonstrációs anyag segíti elő. 59
