LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2009. évi vándorgyűlése (KIss Anita). LSZ 59. (2009) 3.

Hink ra hivatkozva, mint Zala megye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyvei és iratai, a főadószedői számadások és a megye törvényszékének iratai. Ezek alapján bizonyos, hogy Zala megyében 1848 júniusától 1849 decemberéig a korábbi megyei törvényszék helyett hat kerületi törvényszék működött büntető- és polgári ügyekben egyaránt. Az előadó a hat új jogszolgáltató szerv keletkezéséről és működéséről vázolta fel a legfontosabb ismereteket. Hermann Róbert hadtörténész előadása következett Zalaiak a császári hadbíróság előtt 1849/ 1850-ben címmel. Hermann 12 tematikai egységre bontva részletezte értekezését, a megtorlás jogi megalapozását kifejtve. Ezután a 47 zalai forradalmi vezetőről készített „feketelistáról", valamint az 1849 januárjától kezdődő eljárásokról, és a zalai megtorlások feltárásának módszertani problémáiról adott ismertetést, kitérve a Deák Ferenccel szembeni igazoló eljárás és a Csány László, a megtorlások egyeden zalai halálos áldozata elleni büntetőeljárás részleteire. Komoly veszély fenyegette a megye képviselőinek többségét is, akiknek személyes sorsát szintén ismertette az előadó. Hermann ezt követően a zalai honvédtisztek és az „egyéb zalai elítéltek" elleni eljárások és ítéletek hátterét, majd a hadbíróságok igazoló eljárásainak menetét részletezte. Kitért a „forradalmi szellem ébrentartóinak" üldözésére is, akik elsősorban jegyzők, birtokosok, földművesek, polgári lakosok voltak. Természetesen a „rendszer segítői", a névtelen levélírók és besúgók is részesei voltak ennek a felsorolásnak. Végül az emlékülés utolsó előadására került sor Korsósné Delacasse Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi adjunktusa tolmácsolásában Л Zalai ügyvédség az 1920-as, 1930-as években címmel. Az ügyvédi kar felduzzadása számos szakmai—etikai problémát vetett fel, de a tradíció és a történelmi sorsfordulók elodázták ezek megoldását. 1920 után a túlzsúfoltság miatt katasztrofális helyzetbe kerültek az ügyvédek. Válságos helyzetüket az előadó több témakör, alapeset mentén vizsgálta. Az egyik legfőbb funkciójukat, a védelem képviseletét a bíróságok előtt, az eljárások típusa szerint összegezte. Vizsgálta azokat az eseteket is, amikor az ügyvédek büntetőperek vádlottjai voltak, és az ellenük felhozott panaszokat a vétségek szerint tipizálta. Szintén kiemelt területnek tekintette az ügyvédek működését a polgári perekben. Végül az ügyvédek elleni fegyelmi eljárások tendenciáit elemezte, megállapítva, az ilyen esetek nem voltak gyakoriak. A konferencia elnöki zárszóval zárult. Máthé Gábor kiemelte, hogy számos új kutatási eredmény hangzott el. Mindegyik előadó felkészültsége megfelelt azoknak a szakmai és etikai elvárásoknak, ami Degré Alajost is jellemezte, így a konferencia méltóképpen emlékezett meg róla. Külön kiemelte, hog}

7 több olyan előadó is volt, akik személyesen nem ismerhették őt; ez talán biztosíték lehet arra, hogy az űjabb generációk is magukénak érzik a gazdag szellemi hagyatékot. Dicséret illeti a szervezőket és támogatókat, akik közül Molnár András igazgató bejelentette, hogy a konferencia előadásait, tanulmánnyá érlelt írásait kötetben szeretnék a közeljövőben megjelentetni, majd megerősítette a polgármester úr bejelentését, hog}' még ez évben ünnepélyes szoboravatást terveznek a levéltár udvarán. Márfi Attila A MAGYAR LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETE 2009. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE A Magyar Levéltárosok Egyesülete életének több szempontból is mérföldkövei az éves vándorgyűlések, amelyek nemcsak a „kötelező" beszámolók megtartásának és — levéltári területen a legnagyobb részvétellel lebonyolított — szakmai tapasztalatcseréknek helyszínei, hanem az egyesületet mint közösséget is jellemző és formáló rendezvények. 77