LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Degré Alajos emlékezete — tudományos emlékülés Zalaegerszegen 2009. május 14- én (Márfi Attila). LSZ 59. (2009) 3.

HÍREK DEGRÉ ALAJOS EMLÉKEZETE — TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS ZALAEGERSZEGEN 2009. MÁJUS 14-ÉN Szinte mindegyik hazai közgyűjtemény magáénak vallhat olyan jeles egyéniségeket, akiknek életpályája országos tekintetben is példaértékű. A levéltáros-, történész- és jogászkörökben máig népszerű Degré Alajosról, a jogtörténészről és levéltárosról, a kiváló kollégáról és emberről emlékeztek meg születésének századik évfordulóján Zalaegerszegen, a Zala Megyei Bíróság dísztermében. Az egész napos rendezvényt a Zala Megyei Bíróság, a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete, a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara és a Zala Megyei Levéltár (ZML) szervezte, és a Magyar Közlöny-, Lap- és Könyvkiadó, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Zala Megyei Közgyűlés támogatta. Az emlékülés Magyar Károly, a Zala Megyei Bíróság elnöke köszöntőjével kezdődött. Kiemelte, hogy Zalaegerszeg eddig is ápolta a tudós levéltáros emlékét, és reményét fejezte ki, hogy a következő generációk is fel tudják vállalni ezt a gazdag szellemi örökséget. Ezt követően Gyimesi Endre, Zalaegerszeg város polgármestere — a megyei levéltár korábbi igazgatója — megnyitója hangzott el. Ebben Degré zalaegerszegi kötődését és működésének olyan területeit említette, mint a társadalomtudományok, a jogtudományok és a levéltári tevékenység, megemlítve hiheteden munkabírását. Végül a polgármester bejelentette, hog}

7 a város a Degré nevét viselő Zalai Honismereti Alapítvánnyal közösen nyilvános pályázatot hirdetett egy Degré-mellszobor megalkotására, majd átadta a szót Zumbók Ferenc projektvezetőnek, aki bemutatta a kehidakustányi Deák Ferenc Nemzetközi Jogi Akadémia tervét. Ezt követően kezdődött a tudományos emlékülés Máthé Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja elnökletével. Elsőként Kapiller Imre, a ZML főlevéltárosa tartotta meg előadását Degré Miklós és Zalaegerszeg címmel. Degré Miklós a Budapesti Királyi ítélőtábla elnökeként érte el pályája csúcsát, de sok szállal kötődött Zalaegerszeghez is. Az előadó elsősorban Degré Miklós 1940 októberében befejezett visszaemlékezéseire hagyatkozva vázolta fel ezt a kapcsolatrendszert. A kézirat három példányban készült el, az egyik fiának, Degré Alajosnak hagyatékában maradt fenn. A kézirat részletezi családjának történetét és jogászi pályája állomásait, így a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék elnöki pozíciójában végzett tevékenységét. Záborszky Miklós oroszlányi nyugalmazott középiskolai tanár Emlékeim nagybátyámról, Degré Alajosról című előadásában folytatódott a Degré család és a korabeli Zalaegerszeg társadalmi életének felidézése. A családi tradíciók, jeles családtagok írói és jogászi tevékenységének felvázolása után a hozzátartozók szemével is láttatta, emberi oldalairól is bemutatta a jeles jogtudóst, emellett érdekes társadalmi korrajzot is felvázolt előadásában. A pályafutás egy kevéssé közismert, de jelentős állomását Németh László Sándor, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezető-helyettese vázolta fel Degré Alajos bírói tevékenysége a Pécsi ítélőtáblán címmel. Degré származását, korábbi ténykedését már eleve fenntartásokkal kezelték Pécsett a kommunista hatalomátvétel első éveiben. Közel kétéves pécsi ítélőtáblai tevékenysége idején (1949. február 12-étől 1950. december 31-éig) főleg státusperekkel, házassági, apasági, névviselési, gyerektartási, nőtartási és gondnokság alá helyezési ügyekkel foglalkozott. Az előadó a szocialista perrendtartás és a polgári jogalkotás közti ellentmondásokat és a Degré Alajos által tárgyalt pereket részletezte; utóbbiak rendre a Kúria ítéletmeg-Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. sz. 75-74.