LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Vékonyné Kovács Gabriella: A X. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltári Napok. • 2004. [LSZ 2004/2. 84-86. p.]

• Ugocsa megye Rákóczi-kori iratanyaga, amely több mint 450 Rákóczi korabeli iratot tartalmaz. • Ung megye Rákóczi-kori iratanyaga, kb. 300 dokumentum. Ung megye volt Bercsényi Miklós szűkebb pátriája, az ő főispánságának idejéről is találhatunk itt iratokat. • A Bereg megyei iratanyag nagyon szórványos. Alig tíz irat található ebből az időszakból, ezek is „csak" Beregszásszal kapcsolatosak. • Máramaros megye iratanyaga, amely pl. a sóbányákkal, sóforgalommal foglalkozik. • A munkácsi görög katolikus püspökség iratanyaga (50-60 irat). A délelőtti előadásokat két, a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából megjelentett levéltári kötet bemutatása zárta. Az egyik egy forrás-, a másik pedigegy tanulmánykötet volt. A előbbi szerzője Balogh István nyugalmazott levéltár-igazgató, címe: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben (1703. június-október). A Takács Péter „ ...kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom... " Történészek a szatmári békéről című tanulmánykötet a Szatmárnémetiben 2001. április 27-én Élő Rákóczi címmel rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza, melyet Gottfried Barna, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára igazgatóhelyettese mutatott be. A délutáni előadássorozat a várostörténet jegyében zajlott, és a 250 éve újratelepült Nyíregyháza múltjával foglalkozott. Köszöntőt mondott Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere, aki hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a város ismerje meg a múltját, a történelmét, ápolja az értékeit, hagyományait. Németh Péter Nyíregyháza a középkorban címmel tartotta meg előadást, amely elsősorban földrajzi szempontból világította meg a mai városterület múltját. A tatárjáráskor elpusztult település, a 13. század végére ismét lakottá vált, mégpedig Nyíregyháza néven települt újjá. Erdész Ádám előadása A Békés megyei szlovákok Nyíregyházára települését kísérte nyomon. Az újratelepítést Károlyi Ferenc gróf pátense hirdette ki, 1753. május 23-án. Az idetelepülöknek a vármegyei és a földesúri terhek alól háromévi adómentességet ígértek. Az idetelepülök templomot építhettek, papot tarthattak. Jelentős tényező volt, hogy a szlovák telepesek lelkészekkel, tanítókkal érkeztek, templomot építettek. Az ezt követő időszakot Takács Péter vázolta fel, előadásának címe: A nyíregyháziak életmódja és gazdálkodása a beköltözés után. Az első telepítési hullámmal 140 család érkezett meg és telepedett le, akik nem szegényen jöttek. Domináns volt az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha és a lóállomány jelentősége volt nagy. Az újratelepült Nyíregyháza kapcsolatrendszerét Kujbusné Mecsei Éva mutatta be. Az első időszakban a betelepülők előző otthonával, a Békés megyével fennálló kapcsolat volt a domináns, amely főleg a házasságok terén jelent meg. Majd a nyíregyháziak a környékbeli földesurakkal léptek kapcsolatba, először a földbérlet, később más pénzügyi vonatkozások miatt. Nyíregyházán kevés kézműves telepedett le, így ösztönözték pl. felvidéki kézművesek letelepedését. A kereskedelem és a gazdaság terén a szűkebb régió és Nyíregyháza között az országos vásártartás jelentett fontos kapcsolatot. Kulturális kapcsolatokat a környékbeli iskolavárosokkal alakított ki Nyíregyháza, míg hivatalos kapcsolatot a vármegyével, a katonasággal, és más elöljáróságokkal tartott. 85