LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Polgár Tamás: A XIX. Vas Megyei Levéltári Nap. • 2002. [LSZ 2002/3. 86-88. p.]
Tilcsik György, a Vas Megyei Levéltár igazgatója egy szombathelyi kereskedő életútját vázolta fel Stallner Ferenc szombathelyi kereskedő működése 1848 előtt c. előadásában. Stallner életútja jól példázza azt, hogy egy nyitott, befogadó városban miképp nyílt lehetőség a köztiszteitben álló, tehetős polgárrá válásra. A grazi születésű kiskereskedő felesége révén jutott polgárjoghoz, valamint a várostól bérelt bolthoz, amelyet aztán több mint három évtizedig irányított. Kereskedői tevékenysége mellett az egyik legjelentősebb szőlősgazdává is vált Szombathelyen. A város ügyeinek irányításában is részt vett külső és belső tanácsosként, 1848-ban tagja volt a Vas megyei nemzetőrségnek is. A szabadságharc után továbbra is kereskedőként tevékenykedett és 63 éves korában 1861. április 24-én hunyt el. Az ebédszünet előtti utolsó előadó Mayer László igazgató-helyettes (Vas Megyei Levétlár) a szombathelyi zsidóság 1840 és 1848 közötti betelepüléséről szólt előadásában. Az 1840. évi XXIX. te. lehetőséget adott a zsidó személyeknek, hogy bárhol szabadon lakjanak, gyárakat alapíthassanak, mesterségeket űzhessenek, kereskedést folytathassanak. Míg 1840-ben csupán három család rendelkezett lakhatási engedéllyel Szombathelyen, addig az 1848. évi összeírás szerint a zsidóság 289 főre szaporodott. A városba betelepülő zsidóság nagyrészt a környező falvakból származott. Az előadó vizsgálta a városi polgárok viszonyát a zsidósághoz, amelynek negatív szemlélete az 1848. április 4-ei zsidóellenes megmozdulásokban csúcsosodott ki. Az ebédszünet utáni első előadó Katona Csaba levéltáros (Magyar Országos Levéltár) Szombathelyről egy kimerevített képet adott a hallgatóság számára a Pillantás a szombathelyi ipar helyzetére 1850-ben c. előadásában. A megye központ iparos társadalmát egy 1850. évi összeírás alapján mutatta be, kellő forráskritikával kezelve az összeírást. Minthogy a történelem összefüggő folyamat, így nem könnyű önmagában értelmezni egy-egy ilyen típusú dokumentumot, hiszen viszonyítás nélkül nehéz megtalálni helyét a nagy egységben. Az előadás felhívta a hallgatóság figyelmét; a nagyobb történelmi korszakhatárok, mint a mohácsi vész, vagy konkrétan 1848-49 az emberek mindennapi életében, gondolkodásának változásában nem jelentettek olyan éles cezúrát, mint a politika- vagy köztörténetben, a változás nem azonnal, hanem csak idővel vált érzékelhetővé. A program változása miatt Söptei Imre levéltáros (Kőszegi Fióklevéltár) Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei (1899-1938) címmel tartotta meg előadását. Az érdekes munka egy kettős személyiségű embert mutatott be a hallgatóságnak. Kincs apátplébános a lelkipásztori tevékenysége mellett a város gazdasági életét is jelentősen befolyásolta. Kisebb vállalkozások után a 20. sz. elején megalapította a Kőszegi Hitelszövetkezetet, amely egészen az államosításig fennmaradt, bár 1938-ban csak külső segítséggel lehetett megmenteni. A plébános gazdasági hozzáértését a város alapítványaiban, egyesületeiben is kamatoztatta. Hosszú lelkipásztori, közéleti tevékenysége a 19. sz. végétől a 20. sz. derekáig meghatározó volt Kőszeg városában. A nap utolsóelőtti előadója Feiszt György, a Vas Megyei Levéltár igazgatóhelyettese a szombathelyi Hoffmann család 1870-1930 közti vállalkozásairól szólt. Az előadó egy publikált családtörténeti visszaemlékezés alapján ismertette egy szombathelyi zsidó család történetét a Holocaustig A nap végére maradt Melega Miklós levéltáros (Vas Megyei Levéltár) előadása, aki egy elfelejtett szombathelyi építőipari vállalkozóról, Szabovics Ottóról (1854-1904) 87
