LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Kalocsai Péter: Levéltári nap Szombathelyen. • 2001. [LSZ 2001/4. 75-77. p.]
HÍREK LEVÉLTÁRI NAP SZOMBATHELYEN Mind helyi és mind regionális szempontból ismét nagy érdeklődéssel zajlott 2001. április 26-án a Vas Megyei Levéltári Nap, immáron a 18. A téma, amelyet az előadók körbejártak: A hivatali, a politikai és a gazdasági elit Vas megyében a 14-20. században". A kőszegi és szombathelyi levéltárosokon kívül, az ELTE BTK-ró\ Kövér György, és a soproni levéltárból Dominkovits Péter tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt vendégelőadóként, amelyen a szakma képviselőin kívül történelemtanárok és történelem szakos főiskolai hallgatók is szép számban megjelentek. Az első előadást a konferencia elnöke, Kövér György (ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék), tartotta Elitek a történetírásban címmel. E bevezető előadásban rámutatott arra, hogy a hazai gazdasági és politikai elit, amely a vizsgált korszak kezdetén még ugyanazt a réteget jelentette, az évszázadok folyamán jelentős változásokon ment át. Gazdasági eljelentéktelenedése során kialakult egy másik társadalmi réteg, amely kezdetben csak a gazdaságot uralta, de kereste a kapcsolatot a politikai vezetéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi felfogással szemben, jobban kell árnyalni e kapcsolatokat, s a két elit összefonódásának minőségét. Bariska István (Kőszeg) témája A 14-17. századi kőszegi elit volt. Az előadó oklevelekben, városi jegyzökönyvekben található nevek alapján próbálta meg Kőszeg szabad királyi város elitjét meghatározni, s arról képet alkotni. E forrásokból, a nevek, pozíciók, tisztségek stb. elemzése révén, mind a város gazdasági vezetőrétegét, s mind a hivatali elitet sikerült meghatározni. A kutatások arra a megállapításra késztették az előadót, hogy a családi kapcsolatok, kötelékek szinte bebetonozták a városvezetést egy adott időszakra. Dominkovits Péter (Sopron) Az Ostffy család a 16-18. században című előadásából megtudhattuk, hogy az Ostffy család az Árpád-kortól a 20. századig Vas vármegye és a Nyugat-Dunántúl meghatározó famíliáinak egyike volt. A család közéleti szerepének fontossága a különböző évszázadokban eltérő képet mutat. Az előadás a 16. század második felétől, Sopron vármegye alispánja, Ostffy Jakab időszakától, a 18. század közepéig, a vármegyei hivatalviselésben vitt szerep alapvető változását, s a birtokok sorsát — melyek Vas, Sopron, Győr és Veszprém vármegyékre terjedtek ki — követte nyomon. Aló. században Nádasdy szervitor Ostffy család regionális birtokrendszere, vagyona révén megengedhette magának, hogy a 17. században csak alkalmi szolgálatot teljesítsen (Batthyány család). A századvégi rekatolizáció időszakában a família a közéletben folyamatosan háttérbe szorult, de a magánszférában (házassági piacon) pozíciójukat a 18. század elején még meg tudták Őrizni, azonban a későbbi nemzedékeknek ez már nem sikerült. Feiszt György (Szombathely) a 18. századi püspöki mezőváros, Szombathely tisztviselőiről és a gazdasági elit kapcsolatairól végzett kutatásairól tájékoztatta az érdeklődőket. Előadásában vázolta, hogy hogyan válhatott valaki a városi tanács tagjává, és milyen lépcsőfokokon keresztül juthatott el a legmagasabb városi állásra, a bírói posztra. Kutatásai alapján csak akkor tölthetett be bírói tisztséget valaki, ha előtte tanácstag volt, s bizonyította rátermettségét és alkalmasságát, birtokában volt a szükséges 75
