LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Czégény Istvánné: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Nap. • 2000. [LSZ 2000/2. 70-71. p.]

rövid jellemzését hallhatta a közönség, majd az előadó elemezte a helyi politikai és társadalmi viszonyokat. A társadalmi önszerveződés aktivitását jelezte, hogy az 1896-ban működő 13 egyesület tagságát kb. 180-220 család alkotta, a települést az egyesületek nagyfokú aktivitása jellemezte, amely azonban csak a választójoggal rendelkezők mintegy negyed részét érintette és inkább a gazdasági-politikai elitjére terjedt ki. Nagy érdeklődés kísérte Babucs Zoltán hadtörténész Jászberényi páncélosok a második világháborúban c. előadását. A háború alatt Jászberényben állomásozott a 2/3. gyalogsági zászlóalj, illetve a 1. harckocsi zászlóalj. A páncélosok 1941-ben a Gyorshadtest kötelékében szerepeltek a fronton, majd a hazai hadszíntéren kerültek bevetésre 1944-45-ben. Páncélosaikkal minden jelentősebb hadmozdulatnak részesei voltak, s a Vörös Hadsereggel vívott kilátástalan harcban véreztek el. Urbán László kandidátus Az agrárátalakulás környezeti hatásai a nagykunsági városokban 1945-85 címmel tartott előadást. Ismertette szempontjait, amelyek alapján a kutatás tárgyává tett négy város (Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve) kiválasztása megtörtént. Az előadó a kutatásainak az '50-es és '60-as évekre vonatkozó eredményeit mutatta be, különös tekintettel arra, hogy a paraszti gazdálkodás felbomlásának ténye és mikéntje mennyiben járult hozzá a természeti környezet állapotában az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett változásokhoz. Arról is szólt, hogy a '40-es évek végén megindult kollektivizálás gyors végrehajtása a négy városban különösen nagymértékben bontotta meg a termelési tényezők korábbi összhangját és a gazdálkodási ökoszisztémát. Példákat hozott fel az új technika tökéletlenségeire, a technológiai fegyelem hiányosságaira és az egykori természetátalakító törekvésekből adódó negatív hatásokra. Rámutatott arra is, hogy az ember termelőtevékenységének környezeti hatása az '50-es, '60-as években sem szorítkozott csupán a környezet rombolására és szennyezésére, ebben az időszakban is voltak jobbító szándékú intézkedések. Végül szakirodalmi és levéltári források alapján vázolta a térség '50-es és '60-as évek fordulójára jellemző vízminőségi helyzetét. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Levéltári Nap iránt érdeklődők száma évről-évre nő. Nem csak a helytörténeti kutatók és a levéltáros kollégák, hanem a szolnoki középiskolások és történelem tanárok is ott ültek a hallgatóság soraiban. Levéltárunk az elkövetkező években is neves történészek és kutatók felkérésével, körültekintő témaválasztással kívánja az érdeklődők széles táborának igényeit kielégíteni. Czégény Istvánné 2000. április 1-én a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának főosztályvezető-helyettesévé nevezték ki — a Levéltári Osztály osztályvezetői tisztségének megtartása mellett — MOLNÁR JÓZSEF urat. Kinevezéséhez ezúton is gratulálunk. 71