LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Czégény Istvánné: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Nap. • 1998. [LSZ 1998/1. 67-70. p.]

közötti összeköttetés megteremtésében a Középponti Vasúttársaságnak kiemelkedő szerepe volt. A kiegyezésig mintegy 2153 km vasútvonal épült meg az országban. A kiegyezés után újabb vasúttársaságok alakultak, s 1918-ig 18 vasúttársaság közel 13 000 km helyiérdekű vasútvonalat épített ki. Ali. világháború előtt és közben megnövekedett a vasúthálózat, de 1945 után az 1920. évi szintre esett vissza. Dr. Suba János főlevéltáros a „Vasúttérképek az Osztrák-Magyar Monarchiában, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére" címmel igen szemléletesen mutatta be - színes diaképek felhasználásával - a Hadtörténelmi Levéltárban található térképeket. A bemutatott térképek négy nagy csoportot alkottak és valamennyi az 1847-1918-ig tartó időszakban készült: l.Az általános közlekedési térképek, amelyek az út- és vasúthálózatot ábrázolták. Ezek a vasúttérképek tulajdonképpen a menetrendek előzményeinek is tekinthetők. 2. A vasút- és postatérképeken a vasút, a posta és a távírdahálózatot tüntették fel. A különböző vasúttársaságok vonalait más-más színnel jelölték. 3. A vasúthálózat tervezési térképein az építendő vasutak, közutak, víziutak vonalait követhetjük nyomon. 4. A vasúthálózati térképek a már meglévő vasútvonalak hálózatát rögzítették. Némelyik térképen megtalálható a vasútállomások névjegyzéke, valamint a vasúti díjszabás táblázata is. Az előadó befejezésül a kor híres nyomdáiról szólt, hiszen a térképeket nemcsak témájuk alapján, hanem a nyomdák szerint is osztályozták. Dr. Cseh Géza főlevéltáros „Szolnok város és a vasútépítések" c. előadásában két kérdést igyekezett kifejteni: 1. Hogyan fogadta a város lakossága és a helyi elöljáróság a Szolnokot érintő egyes vasútvonalak kiépítését? 2. Miért építettek a város területét megkerülő vasútvonalat, és miért nem a Tisza-parton vezették tovább azt, ahogyan eredetileg tervezték? Szolnok város elöljárósága a vasút kínálta lehetőségeket korántsem használta ki annyira, mint például Karcag és Kisújszállás. Avasútépítés távlati jelentőségét különösen a kezdeti időszakban nem mérték fel igazán, jóllehet megyeszékhellyé válását és gazdasági kulturális fejlődését elsősorban a vasútnak köszönhette a város. A Szolnokot elkerülő vasútvonalat a korábban megjelent helytörténeti publikációk állításával ellentétben nem a helyi lakosság és elöljáróság tiltakozásának hatására, hanem anyagi-pénzügyi okokból építették meg. A hosszabb elkerülő szakasz ugyanis kevesebbe került, mintha a drága belterületi ingatlanok kisajátításával a Tisza-parton vezetik tovább a vasutat. Az előadó azt is megemlítette, hogy Szolnok nemcsak kedvező földrajzi helyzetének, hanem stratégiai-politikai tényezőknek is köszönheti, hogy 1858-ban mégis vasúti csomópont lett. A városban nagyobb számú katonaság állomásozott, amellyel a rebellis Tiszántúl felé irányuló vasúti forgalmat ellenőrizni lehetett. Urbán László kandidátus a megye vasúthálózatának II. világháború utáni helyreállítását tekintette át „A vasutak újjáépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében a II. világháború után" c. előadásában. Számba vette a vasutakat ért háborús károkat, amelyek Szolnokon voltak a legnagyobbak. Bemutatta az újjáépítés kezdeteit, érzékeltetve a hadiszállítási igények szerepét a helyreállítási munkák térbeli és időbeli ütemezésében. Az előadás súlyponti részét képezte a szolnoki csomópont használhatóvá tételének, a Budapest-Szolnok közötti Összeköttetés 1945. februári helyreállításának, az 1945 68