LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Bana József: XIV. Vas Megyei Levéltári Nap: Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében az V–XX. században. • 1997. [LSZ 1997/4. 62-65. p.]

Mayer László (Szombathely): „A modern város" és az 1908. évi szombathelyi tífuszjárvány címmel tartott előadást. Éhen Gyula 1897-ben megjelent „A modern város" című munkájában sorolta el mindazon kellékeket, melyek szerinte a modern jelzővel ellátott város fogalomkörébe tartoztak. Szom­bathely dualizmuskori fejlődése a csatornázás, a vízvezeték kiépítése, a szilárd utcaburkolat, a városi tömegközlekedés (villamos) stb. terén látványos eredményeket ért el, melynek hatására a „modern város" fogalma Szom­bathely nevével vált egyenértékűvé, és a vidéki városoknak követendő pél­daképül ajánlották még a Magyar Királyi Belügyminisztériumban is. A ked­vező hatású összkép - melyet a Thirring Gusztáv által összeállított sta­tisztikai táblázatok is megerősítettek - azonban számtalan problémát, neu­ralgikus pontot eltakart, mely bizonyos esetekben a korszakban élő polgár számára kérdésessé tette a „modern város" meglétét. Ilyen konfliktushely­zetet jelentett az 1908. évi tífuszjárvány, melynek során a közel 600 hastí­fuszban megbetegedett személyből 65-en haltak meg a 30 000 lakosú Szombathelyen. Az előző évek városi és megyei fertőző betegségeivel és a halálozások számával összevetve is kiugróan magas mortalitású járvány mutatott rá arra, hogy az 1898-ban épült vízvezeték, hasonlóan a csator­narendszerhez, folyamatos gondozást, ellenőrzést kíván és fejlesztésre szorul. A hasi hagymáz járvány tette világossá, hogy Szombathely kedvező mutatói mellett (az emeletes házak száma, az épületek falazata és tetőzete, a fürdő-és cselédszobák száma stb.) milyen hiányosságokkal rendelkezik: nincs közkórház megfelelő számú orvosi karral, szakképzett betegápoló és fer­tőtlenítő személyzettel; a mentőegyesület alacsony technikai ellátottságú, nincs közvágóhíd, szemétégető stb. Hiányzott a megszokottól eltérő hely­zetben dönteni tudó és merő, határozott városvezetés - amely pedig szintén a „modern város" nélkülözhetetlen eleme. Söptei Imre (Kőszeg): Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen, 1900 és 1917 között címmel kezdte meg a felolvasást. „Amióta az ember kétkezi munkájával teremti elő a mindennapi betevő falatját, azóta küszködik az ele­mekkel. Egyik legnagyobb ellensége, főleg a növénytermesztőknek, a vihar és a vele járó jégeső. Mutatja ezt az is, hogy már a Bibliában szerepel, a Kivonu­lás könyvében, mint az Űr által az egyiptomiakra mért 7. csapás." Beszámolt a jégeső elleni védekezés aktív és passzív formáiról, a viharágyúk megje­lenéséről és legvégül a kőszegi viharágyúk beszerzéséről és felállításáról. Megtudhattuk, hogy a városban 19 helyen állítottak fel vihar ágyút. A kezelők minden lövés után 1 korona díjazásban részesültek. Az ágyúk bemutatkozá­sára 1901. május 10-én került sor, a kezelők 154 lövést adtak le. A későbbi használatukról is kimerítő tájékoztatást kaptunk. A feltett kérdésre, hogy „Volt-e gyakorlati haszna a viharágyúzásnak:" egyértelmű választ kapunk: „Ma már bizton állíthatjuk, hogy nem." Az ágyúk talán legfontosabb szerepe a méregdrága biztosítás megtakarításában nyilvánult meg. Bajzik Zsolt (Szombathely) előadása az 1918-as spanyolnátha-járvánnyal foglalkozott. A tomboló járvány 1918-ban érte el Nyugat-Európát és a Német Birodalmat. A különböző országokban a lakosság 15 és 20% közötti arányban betegedett meg. Magyarországon a bejelentett halálesetek száma 53 ezer volt, és a halottak közel fele 20 és 40 év közötti volt. Szombathelyen legelőször a Szom­bathelyi Újság 1918. október 2-án adott hírt a betegségről. Később már egyre gyakoribb témája lett a helyi sajtónak. A járvány miatt október 5-én minden iskolát bezártak. Alexy Emil városi tiszti főorvos jelentette, hogy október 1-19. között összesen 1119 spanyolbeteget regisztráltak, ez október 26-ig 1246-ra emelkedett. A halálozási arány 11%-os volt. Az előadó a megbetegedéseket járá­sonként is ismertette. Majd kitért a már lecsengő járvány 1920-21. évi adataira. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom