LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Major Zoltán László: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok. • 1997. [LSZ 1997/3. 73-75. p.]

tatásánál is. A sorban Munkács és Pusztaszer műemlékei következtek, ez utóbbi hosszas építéstörténetét az eló'adó részletesebben taglalta. Diavetítéssel szemléltetett előadásában helyet kapott a Belgráddal szemben, IV. István király halálának színhelyén épült emlékmű, valamint Nyitra megyében a Zobor-hegyen álló műalkotás. Rendkívül szemléletes előadásában összehasonlította a Brassó közelében álló műalkotást az előadás elején bemutatott dévényivel. Befejezésül a fővárosi két millenniumi emlékmű sorsát ecsetelte. Az előadás után kiosztották a levéltár által meghirdetett megyei helytörténeti pályázat díjait. A következő napon Derecskén folytatódott a levéltári napok programja. Nagy József, az I. Rákóczi György Gimnázium igazgatója „Derecske iskolatörténete a dualizmus korában" című előadásában széles ívű képet adott a település iskola- és kultúrtörténetéről. Az Eötvös-féle 1868. évi népoktatási törvény hatásáról szólt, bemutatta a század közepére visszavezethető előzményeket, utalt az egyházi és községi levéltári forrástípusokra, sajnálattal említette meg azok nemegyszer hiányos voltát. Vázolta az iskola szerkezetét, a pedagógusi kar arculatát, az alapítványok és hagyományok nagy szerepét. Különös hangsúlyt helyezett a községben 1861-I872-ig működő algimnázium történetére. Az előadásban szó esett a tanítói javadalmakról, az iskolaszék szerepéről, az építkezés problémáiról és a korabeli nevelés kérdéseiről. Gondolatmenetében szemléletesen dokumentálta társadalmi vetület és iskoláztatás összefüggését. Gazdag István nyugalmazott levéltárigazgató „Helytörténetírás 1990-1996 között a Honismeret tükrében" című összefoglalójában áttekintette a rendszerváltás óta a Honismeret folyóiratban megjelent helytörténeti tárgyú cikkek tipológiáját. Beszélt a helytörténet fogalmának értelmezéséről, a helytörténetírás módszertanáról. Kijelentette, hogy a helytörténetírás rendező elvének a társadalomtörténeti szemléletet tartja. A hagyományápolás kapcsán utalt a „hely szellemének" fontosságára. Megemlítette egyes városok és községek helyi lapjait, írásait, a különböző hírleveleket és hírmondókat. Befejezésül szólt Derecske történetének születő monográfiájáról. A harmadik napon Balmazújvároson voltak tájékoztató jellegű előadások. Elsőként Pozsonyi József múzeumigazgató referátuma hangzott el, „Újabb lehetőségek, divatos témák az elmúlt évtized helytörténeti kutatásaiban" címmel. Kiemelte a 80-as évek második felében divatba jött címertani kutatásokat, utalt a deportálások kérdéseinek előtérbe kerülésére, a „málenkij robot"ra, az erkölcsi és anyagi rehabilitáció problémáira. Rámutatott a családtörténeti kutatások megélénkülésére, és a Semsey családdal kapcsolatos történeti források sokrétű adatait ismertette. Megemlítette egy családtörténeti monográfia készítésének tervét, végül különböző forrásmunkák felsorolásával fejezte be mondandóját. „Balmazújváros címszótanulmánya a »lexikonban« és a helytörténeti források" kapcsolatát vázolta fel Ölveti Gábor, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatóhelyettese. Az előadó kifejtette, hogy a címszótanulmány a helytörténetírás struktúráját követi, s ezzel kapcsolatban utalt Varga Antalnak, a község szülöttjének monográfiájára, mely 1945-ig taglalta a történeti folyamatot. Felsorolta a különböző munkákat, másodlagos forrásokat is, amelyekből adatok meríthetők. Vizsgálta a századfordulótól napjainkig terjedő adatok megbízhatóságának kérdését is. Hiányolta, hogy a községről nincs olyan monográfia, mely az 1945 utáni időszakot tárgyalná. Ennek hiánya rányomja bélyegét a tartalmi munkára. Szólt a levéltári forrásokról, és végül megállapította, hogy a lexikon formai követelménye a tartalmi teljesség és igényesség kellene hogy legyen. 74