LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Labádi Lajos: Csongrád Megyei Levéltári Napok. • 1996. [LSZ 1996/1. 69-72. p.]
templomot Tóth Ferenc szakszerű kalauzolása mellett ismerhették meg az érdeklődők. A Levéltári Napok záró rendezvényére Csongrádon került sor a Városi Galéria előadójában. A megjelent érdeklődőket dr. Berkes István jegyző köszöntötte, aki kiemelte a levéltárak működésének fontosságát, külön is méltatva a helyi részleg munkáját. A szakmai tanácskozás az „Oppidum Csongrád" című, a Csongrád Városi Levéltári Részleg önálló kiadványának ismertetésével kezdődött, amelyet Labádi Lajos szentesi levéltárigazgató mutatott be. Elismerően szólt a Georgiádes Ildikó és Sebestyén István levéltárosok szerkesztésében és kiadásában elindult helytörténeti sorozatról, amelynek ez ideig két kötete látobb napvilágot. Elmondta, hogy a további kötetek megjelentetése érdekében a csongrádi kollégák — soknak aligha mondható fizetésükből — alapítványt hoztak létre, ami hasonméretű intézmény esetében országos kitekintésben is ritkaságnak számít. A sorra kerülő előadások az „Oppidum Csongrád" c. kiadványban már megjelent, vagy ezután megjelenő tanulmányokból adtak ízelítőt. Az ez után következő előadást Sebestyén István tartotta „Csongrád közigazgatási jogállásának változásai (1849—1923)" címen. Az érintett időszakban Csongrád státusa gyakran változott: hol rendezett tanácsú város, hol nagyközség volt. A jogállás módosulásainak pontos dátumai idővel elmosódtak; a kiváltó okok és a kortársak szándékai a kései utódok számára érthetetlenné váltak. Ezekre keresett és adott választ kutatásai eredményeire támaszkodva Sebestyén István, rögzítve a település jogállásának pontos időhatárait. Szűcs Judit, a csongrádi Tari László Múzeum igazgatója, jeles néprajzkutató, hoszú évek óta tanulmányozza a XIX. század második feléből fennmaradt csongrádi hagyatéki leltárakat. Már eddig is számos társadalmi rétegre nézve „megszólaltatta" e rendkívül izgalmas levéltári forrást. Most az „Iparos hagyatéki leltárakéról tartott előadást, beavatva a hallgatóságot a dokumentumok elemzésének műhelymunkájába. Ezt követően Gát László nyugalmazott iskolaigazgató mutatta be készülő helytörténeti útikönyvének egyik fejezetét, „Tekintsünk Csongrádra a Tisza gátjáról" címen. A szinte nyomdakész kézirat Csongrád város történelmi nevezetességeit, emlékhelyeit, köztéri alkotásait gyűjti csokorba, s a helytörténeti adatok mellett didaktikai segítséget nyújt a városba érkező idegenek kalauzolásához. A szerző készülő munkájáról ez alkalommal szerzett tudomást a nagyközönég. A rendezvény záró előadását Rózsa Gábor szentesi mérnök-muzeológus tartotta „Csongrádi nemes Csajághfalvy Csajághy Gyula nótaköltő hagyatéka Szentesen" címen. A diaképes vetítéssel egybekötött hangulatos előadás volt a „desszert" a Levéltári Napok képletes tortáján. Sokoldalú múzeumos barátunk a „szárazabb" helytörténeti témák sorába becsempészte a hányatott sorsú, de annál kalandosabb életű Csajághy Gyula nótaszerző (1875— 1945) életútjának és munkásságának bemutatását, akinek több dobozra menő kézirat-, fotó- és kottahagyatékát őrzi a Szentesi Levéltár. Az előadás során a precíz forrásfeldolgozás vegyült a korabeli dalszövegek adta humorral, derültséget keltve a szép számmal megjelent közönség körében. Az előadások után az érdeklődők megtekinthették a Csongrádi Levéltárban rendezett, a „Magánjogi iratok és okmányok a XIV. századból" című kiállítást, amely Georgiádes Ildikó és Erdélyi Péter közös munkája. Labádi Lajos 72