LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Dobos Gyula: Levéltári Nap Szekszárdon. • 1995. [LSZ 1995/4. 98-100. p.]

békediktátum következtében idegen állam polgára lett. Magányban élt, de tudósi munkáját nem adta fel. A székely nép történetének szentelte idős éveit, s ennek eredményeként jelent meg 1934-ben a Székely oklevéltár VIII. kötete. Nem sokkal azután, hogy szülőföldje visszakerült Magyarországhoz, 1940 novemberében elhunyt. Papokon temették el, a falu fölötti domboldalon fekvő temetőben. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 1995. október 15-én a papold református templomban emléktáblát avattak Barabás Samu tiszteletére. Az ünnepségen erdélyi és magyarországi intézmények képviselői, valamint Papolc magyarjai vettek részt. Barabás Samu sírjának megkoszorúzása után a templomban Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja emlékezett meg a székely tudós életútjáról, majd leleplezte az emléktáblát. Ezt követően rövid emlékbeszédet mondott: Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Magyar—Román Történész Vegyesbizottság társelnöke, Lakos János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, Hegyi Klára, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány kuratóriumának elnöke. A felemelő hangulatban lezajlott emlékező rendezvény után a magyarországi vendégeknek alkalmuk volt elbeszélgetni a papold magyarokkal. Elkeseredés, kilátástalanság érződött szavaikból. Talán Baraibás Samu emléktáblájának felállítása egy apró hozzájárulás lehet a határon túli magyarság oly kívánatos lelki megerősödéséhez. Lakos János Levéltári nap Szekszárdon A Tolna Megyei Levéltár és a Megyei Honismereti Egyesület közös szervezésében június 2-án tartott levéltári nap gazdag programmal várta a közönséget. A vármegyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltötték a különböző korosztályok helytörténet iránt érdeklődő képviselői. Az általános-, közép- és főiskolás fiatalok mellett pedagógusok, a várostörténeti és a nyugdíjas klub tagjai, muzeológusod, levéltári, könyvtári dolgozók, mintegy 300-an hallgatták a megyei közgyűlés elnökének, Bach Józsefnek a megnyitó szavait. A számos aktualitást felvető gondolatsor után a főelőadás következett. A pozsonyi — jelenleg az ELTÉ-n vendégelőadó — Püspöki Nagy Péter középkori magyar történelemmel foglalkozó előadása a kegyúri monostorok Magyarországon az Árpád-ház idején betöltött kettős szerepét taglalta kutatásai alapján. Kiemexten foglalkozott a Tolna megyei monostorokkal, valamint a szekszárdi konventtel. Az érdekes téma messze túlment az általános megfogalmazásokon, az előadó szuggesztív, színes előadásával számos új, eddig nem ismert tényre, összefüggésre világított rá, hívta fel a hallgatóság figyelmét. A levéltári nap további témái a jelenleg szerkesztés alatt álló Szekszárd város történeti monográfiájának második kötetéhez kapcsolódtak. Az előadások nem a teljesség, inkább az érdeklődés felkeltésének céljával készültek, némi 98