LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Csongrád Megyei Levéltári Napok. • 1995. [LSZ 1995/1. 104-106. p.]

Szakoly Ferenc, a történettudományok doktora rengeteg új forrás és adat bemutatásával bizonyította: Makó fontos város volt már a középkorban, és szerteágazó kereskedelmet folytatott fél Európával, Pozsonytól Dubrovnikig. Virágzását lényegesen elősegítette, hogy a sószállítás főútvonalán helyezkedett el, s ezen fejlődést a török hódoltság sem tudta megtörni. Ha nem pusztítják el a későbbi korokban az akkor felhalmozott értékeket, akkor ez a város ma jelentősen előbbre tartana. A Levéltári Napok első napját két igen színvonalas előadás zárta, először Varsányi Péter szombathelyi főiskolai tanár világította meg az alföldi városok 1848—49. évi történeti kutatásának néhány aspektusát, majd Tóth Ferenc nyugalmazott igazgató számolt be az országos irányelvek érvényesüléséről Makó helytörténetének kutatásában. A következő napon Hódmezővásárhely látta vendégül a levéltári napok résztvevőit. Rapcsák András polgármester köszöntő szavai nyitották meg az ülést. Bevezetőjében emlékezett a város jeles szülöttjére, a már említett Tárkány Szűcs Ernőre, akinek hagyatéka nemrégen a város tulajdonába került. A konferencia első előadását Szenti Tibor író tartotta Tárkány Szűcs Ernő élete művei tükrében címmel. Referátumának első részében a Tárkány Szűcs család történetével foglalkozott. Megemlítette, hogy a Tárkány Szűcsök mint földműves telepesek már a XVIII. században jelen vannak a város életében. A XIX. század közepén egyikük kiválik, és jogi tanulmányok folytatása után önálló ügyvédi irodát nyit a városban. Ennek a vonalnak a leszármazottja a jeles néprajztudós, aki egyben jogász is volt, és élete egy időszakában a Bányaipari Minisztérium munkatársaként is dolgozott. Értekezése következő részében a közíró a néprajztudós munkásságát mutatta be. Külön tárgyalta a tudós jogi népszokásokra vonatkozó műveit a saját, mint tanítvány gondolataival kiegészítve azokat. A művek felsorolásán kívül visszaemlékezéseivel is színesítette az előadást. Érdekességként elmondta, hogy Tárkány Szűcs Ernő nemcsak a néprajzban alkotott nemzetközi hírnévre szert tett műveket, hanem a bányajognak is egyik európai hírű szakértője lett. Mindez jelzi a tudós szorgalmát, tehetségét és sokoldalúságát. A következő előadást Homoki Nagy Mária, a JATE jogi karának egyetemi adjunktusa tartotta a dél-alföldi mezővárosok végrendeleteivel kapcsolatos kutatásairól. Már Tárkány Szűcs Ernő is foglalkozott e kérdéssel, feltárva és feldolgozva Hódmezővásárhely végrendeleteinek tanúságait. Az egyetemi adjunktus példák sokaságával oszlatta el bennünk azt a tévhitet, hogy a XVII—XVIII. században nem létezett paraszti—jobbágyi tulajdon. A végrendeletekből Ceglédtől Makóig egészen más kép tárul fel előttünk. A jobbágy igenis szabadon rendelkezhetett egyes vagyontárgyaival. Ha a földet nem is, de a rajta lévő házat szabadon örökíthette, örökölhette, elajándékozhatta, vagy éppen eladhatta. A földesurat nem érdekelte, hogy ki örökli a házat, ki fog dolgozni a földön, csak az, hogy mindenkor rendesen befizessék neki az adókat és teljesítsék az egyéb szolgáltatásokat. Ugyanez volt a helyzet a kerttel, a dohánykertészettel, istállóval stb. is. A végrendeletek feltárása tehát jelentősen módosíthatja a XVII—XVIII. század gazdasági, társadalmi viszonyaira vonatkozó elképzeléseinket, tudásunkat. A konferencia utolsó referátumát Katona Imre kandidátus, az ELTE egyetemi tanára tartotta. Dolgozatának címe: Tárkány Szűcs Ernő jogi-népszokás kutatásainak új eredményei és nemzetközi jelentősége. Előadásának első felében az elmúlt évtizedben elhunyt néprajztudós munkásságának hazai jelentőségét elemezte az egyetemi tanár, ö Tárkány Szűcs tevékenységének jelentőségét abban látja, hogy lefektette a magyarországi néprajztudomány alapjait. Ennek a tudománynak ugyanis nem volt előzménye hazánkban. Míg a történettudo-105