LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fatalin Miklós–Vlasits Géza: Az I. Soproni Levéltári Nap. • 1994. [LSZ 1994/2. 103-105. p.]

sen. Hitelessége az általa betöltött jelentős tisztségeknek köszönhető (többek között volt Sopron városbírája, országgyűlési követ is). Egy utalás erejéig azonban egészen 1426-ig nyúl vissza. A krónika német nyelven íródott, s észrevehető rajta, hogy Faut Márk igen jól ismerhette kora német szerzőit és munkáikat. Az ismételten meginduló Sopron Város Történeti Forrásai című kiadványsorozat egyik közeljövőben megjelenő darabjaként hamarosan minden érdeklődő kézbe veheti majd ezt az értékes művet. Kubinyi András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora az említett sorozatban elsőként megjelent művet mutatta be. Mollay Károly kiadásában, Szende Katalin szerkesztésében látott napvilágot az első soproni telekkönyv. Már Házi Jenő is elengedhetetlennek tartotta a Grundbuch kiadá sát, s ez végre megtörtént. A telekkönyvek ritka, értékes történeti forrást jelentenek, jelenthetnének a tudomány számára, azonban kutatóink eddig nemigen vették figyelembe őket. Az egyetlen kivételt a még századunk elején Kovács Ferenc által kiadott pozsonyi telekkönyvek képezik. A soproni Grundbuch az 1480-tól 1553-ig terjedő időszakot foglalja magába. Közel 1000 regesztát tartalmaz, melyek jelentős részéről azonban oklevél nem is készült, csupán a könyvbe vezették be. A kérdésre, hogy vajon az összes változást, adatot tartalmazza-e, a végrendeletekkel történő összehasonlítás adhatná meg a választ (Pozsonyban az egyezés 95% körüli). Ellentétben a pozsonyi telekkönyvekkel, ahol egy oldalra jegyeztek fel mindent, ami egyetlen ingatlanra vonatkozott, Sopronban a rendező elv az időbeni egymásutániság volt, ami jelentősen megnehezíti a könyv kutathatóságát. S hogy miképpen hasznosítható egy telekkönyv? Viszonylag egyértelműen rekonstruálható belőle Sopron város és környéke birtokainak listája és helye; szolgálhat genealógiai adatokkal, elősegítheti a soproni középkori német nyelvjárás tanulmányozását. Szélesebb körű, nem csupán Sopronra és környékére vonatkozó információkat is nyerhetnénk, ehhez azonban össze kellene hasonlítani az ország többi, korabeli telekkönyvével. Vizsgálat tárgyát képezhetné többek között például az, hogy a hét mely napján folyt a telekkönyvek vezetése; egy éven, ül. az egész időszakon belül miként történt az ingatlantulajdon fluktuációja. Ez természetesen hatalmas munkát jelentene. Az előadók sorát az elnöklő Környei Attila, a Soproni és Nagycenki Múzeum igazgatója zárta, bemutatva Sopron és az egész ország egyik kiemelkedő levéltárosának emlékére, születésének 100. évfordulójára kiadott Házi Jenő Emlékkönyvet. A kötet — melyet Turbuly Éva és Dominkovits Péter szerkesztett — 21 tanulmányt tartalmaz, mintegy 440 oldalnyi terjedelemben. Az első négy munka Házi Jenő életművével foglalkozik, míg a többi tizenhét a tiszteletére készült. A tanulmányok rendkívül változatosak, a XIV. századtól a két világháború közti időszakig terjedő, eltérő jellegű témáikat egyetlen dolog kapcsolja igazán össze, miként az alcímben is olvasható — Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez. Az előadások elhangzása után Házi Jenő özvegye kért szót, s nemes gesztussal a Soproni Levéltárnak adományozta az ott addig csak letétben lévő Házi Jenő hagyatékot. Végezetül a vendégek megtekinthették a levéltárat, majd egy remek ebéd zárta az I. Soproni Levéltári Napot, mellyel remélhetőleg egy hoszszú sorozat vette kezdetét. Fatalin Miklós Vlasits Géza 105