LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Gábor: Diploma Leopoldinum 1703: Székesfehérvár Város Levéltárának tudományos emlékülése. • 1994. [LSZ 1994/1. 104-105. p.]

rendezkedésben játszott pozitív szerepét. Ezt már Kállay István professzor előadásában hallottuk, aki azt is hangoztatta, hogy Kollonics Lipót az új (városi) berendezkedésről készített munkája jórészt Székesfehérvár hódoltság utáni életéből származó tapasztalatokra támaszkodik. Kollonics személyesen tekintette meg a várost, s az itt szerzett benyomásait összegezte, és ezzel Székesfehérvárt az új berendezkedés modelljének jelölte meg. A négy előadásból nyomon követtük azt a küzdelmet, melyet ezek a városok a szabad királyi státus elnyeréséért folytattak a török kiűzését követő időktől. A pénzen fogadott bécsi ágensek, továbbá a delegációknak Bécsbe történő küldése sók pénzt emésztett fel, de eredményt nem hozott. A fordulat akkor következett be a kiváltságok visszaszerzéséért folytatott küzdelemben, amikor a magyar főurak egy csoportja a kérdést felkarolta, és a városok ezután nem elszigetelten, hanem együttesen léptek fel. A rendezvény záróelőadását Pandula Attila tartotta Buda, Esztergom, Pest és Székesfehérvár sz. kir. városok címereiről. Az érdekfeszítő heraldikai tárgyú előadásban a szerző a városi címerek egyezését és különbségeit vizsgálta. Az ülésszakot Gelencsér József, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának vezetője zárta be. Rövid összefoglalásában a mai városi önkormányzatok működéséről, a városi közigazgatás további tökéletesítéséről szólt. A Diploma Leopoldinum (1703) címmel rendezett tudományos konferencia sikere is jelzi, hogy a várostörténet területén van lehetőség a levéltárak közötti együttműködésre. Ez a rendezvény újjáalakulásunk óta (1992. jan. 1.) a második volt. Az első alkalommal, 1992. november 11-én a városi levéltárak helye, szerepe a magyar levéltárügyben című témáról hangzottak el előadások. Farkas Gábor 105