LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Bősze Sándor: A számok és a történelem: Vas Megyei Levéltári Nap IX. • 1992. [LSZ 1992/3. 97-98. p.]
A számok és a történelem — Vas Megyei Levéltári Nap IX. — A Vas Megyei Levéltár, a már megszokott, minden évben valami újat hozó, vagy egy régi téma újszerű megközelítését adó levéltári napi rendezvényei sorába tartozó — immár — a kilencedik alkalommal megszervezett tanácskozását Kun László Vas megye főjegyzője nyitotta meg. Ezt követően a bevezető előadást Bácskai Vera tartotta. A budapesti tudományegyetem tanszékvezető tanára A számok, a számítógépek és a történelem című referátumában kiemelte, hogy a számítógépeket a történeti kutatásokban is komolyan felhasználó — az országban oly kis számban meglévő — intézmények között a vasi levéltárat a főközpontok közé sorolja. Tette ezt annál is inkább, mert éppen ez a vidéki levéltár adta meg e rendezvénnyel a „számítógépes történészek" számára a nyilvánosság elé lépés első lehetőségét. Ezt a jelentős alkalmat kihasználva a professzorasszony röviden áttekintette a kvantitatív történetírás eddigi, hazai útját, illetve a tradicionális elbeszélő historiográfia és számítógépes feldolgozások adta találkozási lehetőségeket. Ezzel összefüggésben Bácskai Vera a különféle szempontokból elkészítendő adatbankok fontosságát is hangsúlyozta. Ahhoz, hogy a számítógépeket a történészek mindennapi eszközként tudják használni, s hogy ezáltal a kvantitatív történetírás egyenrangú társa lehessen a hagyományosnak, szükségesnek tartja az egyetemi történészképzés megfelelő átalakítását is. Bariska István Manipulált számok, „számos manipulációk" a 16. századi Kőszegen c. előadásában, a tőle már megszokott, sajátos stílussal látott a számok mögé bújtatott történések felszínre hozásához. A kőszegi levéltáros az osztrák zálogba került város és az alsó-ausztriai kamara viszonyának, az elmúlt évi levéltári napon elkezdett elemzését folytatta. A kőszegi uradalom zálogügyleteinek kérdését egy másfajta, Jurisics Miklóst is érintő, megközelítését Bariska az ausztriai levéltárakban, így pl. a Hofkammerarchivban folytatott kutatásait felhasználva végezte el. Adalékok az őrség 16. századi társadalmához című korreferátumában Benczik Gyula jó érzékkel nyúlt a korábbi évszázadok igen gyér forrásellátottsága miatt rendkívül nagy forrásértékkel bíró 1550 és 1599 között készült urbáriumokhoz. A szombathelyi levéltáros mindezeket, valamint egy frissen levéltári őrizetbe került fond, a nagyrákosi Sáska család töredékes, ám nagy jelentőségű iratcsomóját felhasználva ismét bebizonyította, hogy a források újszerű és differenciáltabb elemzésével a korább kialakult, már szinte mozdulatlanná váló kép is finomítható, s ezáltal sokkal plasztikusabbá tehető. Faragó Tamás előadásából pedig egyértelművé vált, hogy a kvantitatív adatok felhasználása és a számítógép munkaeszközként való alkalmazása milyen új módszertani és ezzel összefüggésben kutatási lehetőséget nyújtanak. A városi halandóság Vas megyében a 18—19. században címet viselő előadásában — a falusi halandóság adatait is hozva — a már publikált források segítségével elemezte Szombathely és Kőszeg demográfiai változásait. A budapesti előadó végezetül a forrástani problémákat tekintette át, s ennek során elmondta, hogy a különféle halálozási statisztikákat a megfelelő kritikával kell kezelni, hisz például a halálozások felét nem orvos állapította meg. Dominkovits Péter a Vasi diákok a Győri Királyi Jogakadémián a 19. század első felében címet viselő előadásában a Pécsről 1802-ben a Rába-parti városba visszaköltözött alma matert 97
