LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Radics Kálmán: Levéltári Napok - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1992. május 5–8. • 1992. [LSZ 1992/3. 95-96. p.]

LEVÉLTÁRI NAPOK: 1992 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1992. május 5—8. A Levéltári Napok rendezvénysorozatára az idén tizenhatodik alkalommal került sor. Hagyományos módon külön levéltári oldal köszöntötte az olvasókat a megyei napilap hasábjain. Gazdag István a debreceni Füvessy család négy iparoskereskedő generációjáról, Rácz István a debreceni polgárok rendi korszakbeli vagyoni helyzetéről, Radics Kálmán pedig a hajdúböszörményi Kötszövő Rt 1907-es megalakulásáról írt ismertetőt. A Levéltári Napok programja a 80 éves Balogh István köszöntésével kezdődött. Rácz István egyetemi tanár előadása a nyugalmazott levéltárigazgató tudományos és politikai pályájáról hangzott el. Balogh István első publikációja 1935-ben jelent meg, s azóta mintegy 250 dolgozata és számos újságcikk példázza alkotója szorgalmát. Elsősorban Debrecenről és környékéről írt, minden munkája nemzeti történetírásunk megbízható letéteményese. Balogh István példaképei közül főként Zoltai Lajost és Ecsedi Istvánt említhetjük mind muzeológusi, mind levéltári tevékenységében, de közel állt hozzá Szabó István, valamint Erdei Ferenc is, akivel együtt szerkesztette meg a parasztpárt programját. Dolgozataiban agrártársadalom és agrártermelés közlései kerültek előtérbe, a parasztság minden típusáról és rétegéről írt. Népélet, művelődés, építészet, településtörténet, tárgyi néprajz; történelem és néprajz együttese hatja át munkáit. Népi történetírást képvisel, eredményei a tízkötetes Magyarország-történetbe is beépültek. Tisztességét főispánként és történészként egyaránt meg tudta őrizni. Múzeumigazgatói állásából parasztpárti múltja miatt bocsátották el, 1957-től hosszabb ideig nem is kapott állást. 1963—1970-ig levéltárigazgató Szabolcs-Szatmár megyében. Címzetes főiskolai és egyetemi tanár lett, majd 1985-ben a történettudományok doktora. Egyike azon keveseknek, akik hiteles olvasói és fordítói a debreceni városi magisztrátusi jegyzőkönyveknek. A Levéltári Napok programja május 6-án „Az 1956-os forradalom eseményei Debrecenben" című kiállítás megnyitásával folytatódott. Filep Tibor újságíró, aki maga is felvonult a tüntetőkkel, beszédében a hiteles visszaemlékezések jelentőségét emelte ki, s szólt a bemutatott forrásokról, amelyek főleg forradalmi bizottmányi iratok, munkástanács ülési jegyzőkönyvek, újságcikkek és plakátok közül kerültek ki. Május 7-én a kárpótlási törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól beszéltek a munkában érintett hivatalok és a levéltár képviselői. Hardicsay Béla a megyei kárrendezési hivatal vezetője elmondta, hogy több mint 57 000 kérelem érkezett hozzájuk, ezekben 223 000 adatlap van, amelyek 95%-a földre vonatkozó. Frankó Pál földhivatali osztályvezető a hivatala és a levéltár jó kapcsolatáról szólt. Már a törvény hatálybalépése előtt megkezdték az együttműködést, kataszteri telekkönyvi anyagot is gyűjtötték be és a levéltártól átkölcsönözték a kataszteri térképeket. Mervó Zoltánná főlevéltáros a levéltárba érkezett kb. 4000 ügy intézéséről tájékoztatta a jelenlévőket. E kérelmek 60%-a földre, 15%-a házra és 25%-a vállalkozásokra irányult. A vállalkozásoknál többnyire csak a tényt tudta igazolni az intézmény, az államosításról, elidegenítésről alig akadtak határozatra, leltárra, jegyzőkönyvekre. Gazdag István levéltárigaz-95