LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Levéltári napok Csongrád megyében, 1990. • 1991. [LSZ 1991/1. 106-108. p.]
tek volna el. Mindenesetre az előadások teljes szövege így együtt hamarosan nyomtatásban is hozzáférhető lesz. A tanulmánygyűjteményt a fővárosi önkormányzat jelenteti meg, és a kötetbe foglalt tanulmányokhoz egy száz év szakirodalmi termését átfogó válogatott önkormányzati bibliográfia is járul. Holló Szilvia Andrea Kaszás Marianne Levéltári napok Csongrád megyében 1990 Immár 13. alkalommal rendezte meg a Csongrád Megyei Levéltár (Hódmezővásárhely város, Kistelek város, Maroslele nagyközség segítségével és közreműködésével) az utóbbi években már hagyománynak számító „levéltári napokat" október 17. és 19. között. Ebben az évben megváltozott társadalmi körülmények közepette, de a helytörténethez változatlan ragaszkodással találkoztak a megye, az itt található városok, községek történetének kutatói és ismerői. Ez alkalommal három ok miatt kerültek megrendezésre a Levéltári Napok. Hódmezővásárhelyen a Köztársasági Párt megalapítójának, a város század eleji országgyűlési képviselőjének, Nagy Györgynek az emlékszoba avatása tette aktuálissá az összejövetelt (erről a folyóirat már beszámolt), Kisteleken a készülő városmonográfia indokolta a rendezvény megtartását, míg Marosleién folytatódott egy már korábban elkezdett, és remélhetőleg sorozatossá váló hagyomány, egy falutörténeti nap megszervezése. Október 18-án Kistélek látta vendégül a „levéltári napok" résztvevőit. Az összejövetelre az az örvendetes tény adott lehetőséget és okot, hogy a befejezéséhez közeledik a Kistelek monográfia, melyben a Csongrád Megyei Levéltár dolgozói is munkálkodtak. A község történetének megírói egy összefoglaló ismertetést, egy tükröt tarthattak az érdeklődők szeme elé, bemutathatták a kötet anyagát. Elsőként Horváth Ferenc, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze tartotta meg „Régészeti emlékek Kisteleken és vidékén" című előadását. Bevezetőjében megemlítette a régészeti leletek minimális számát, ugyanis erről a környékről egészen a neolitikumig eddig semmiféle régészeti lelet sem került elő. Ez azonban a régészeti kutatások hiányából is adódhat. A régészeti nyomok alapján az előadó beszélt olyan etnikumról is, amely i. e. 1300 körül érkezett nyugatról a vidékre, ezek leletei elkallódtak. Külön kiemelte és részletezte a régész a bronz—vaskor határidőszakának tárgyait, ekkortól ugyanis megsokszorozódott a leletek száma, és ezen bizonyítékok az itt élő emberek életmódváltozásairól vallanak. Különösen sok szarmata-kori lelőhely található a vidéken, de az ezt követő időszakból is kerültek elő különféle tárgyak a föld mélyéből, így például az V—VI. sz.-ból hun és gepida ékszerek. Figyelmet érdemel a Feketehalmi telep, ez ugyanis Török Gyula szerint a középkori létrejövő település alapja volt. A középkorból kevés kútfő állt a tanulmány írója rendelkezésére. Ennek oka a szerző szerint az lehetett, hogy még a szeri út (e vidék legfontosabb korabeli útja) is elkerülte. Ezért csak egy XV—XVI. sz.-i 106
