LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Levéltári Napok - Csongrád Megyei Levéltár, 1989. október 11–13. • 1990. [LSZ 1990/1. 102-104. p.]

1849—1867. és 1867—1873. Míg az első szakaszban a tanyai kapitányságok kijelöléses alapon szervezve, a közigazgatási rendészet meghosszabbított karjainak számítottak és főleg rendészeti tevékenységet láttak el, addig a kiegyezés után önkormányzati elv alapján szerveződtek, az igazgatási-rendészeti munkájukba bevonták a lakosságot is. Az előadó részletesen foglalkozott a működésük problémáival és tevékenységük különféle formáival (közmunkák szervezése, vadvizek elvezetése). Harmadik előadóként Kruzslicz István, a hódmezővásárhelyi fióklevéltár igazgatója szerepelt. Előadása, amely a „Várospolitika a dualizmus kofában" címet viselte, részletesen tárgyalta a múlt század végi infrastruktúra kiépítését, az árvízvédelemre való felkészülést, a közegészségügy fejlesztését, a közvilágítás városi bevezetését, s különféle építészeti beruházások (mint például munkáslakás-építés) teljesítését. Ezen munkálatok legfőbb irányítóinak, a kor városi polgármestereinek bemutatásán túlmenően azonban rámutatott a szerző egy nagyon fontos problémára is, arra, hogy az urbanizáció, az építkezések ellenére a nagy méretű ipartelepítés továbbra is elmaradt. A hódmezővásárhelyi konferencián következő előadóként Tóth Ilona, a Csongrád Megyei Levéltár levéltárosa lépett fel. Dolgozatában, amely „A közoktatás fejlődése 1870 és 1919 között Hódmezővásárhelyen" címet viselte, a statisztikai és egyéb adatokkal ábrázolta először a hódmezővásárhelyi elemi, majd polgári iskolák fejlődésének folyamatát. Végezetül Herczeg Mihály, a hódmezővásárhelyi fiólklevéltár nyugalmazott igazgatója olvasta fel „Az állattenyésztés alakulása a kiegyezéstől az I. világháborúig" című munkáját. Előadásában főleg az 1869—70-es állatösszeírás, az 1895-ös statisztika, és az 191 l-es országos állatösszeírás adatait összehasonlítva vizsgálta a hódmezővásárhelyi állattenyésztés fejlődését. Dolgozatából megtudhattuk, hogy a vásárhelyi állattenyésztés (főleg ló) európai hírű volt, hiszen a vásárhelyi gazdák állatait a bécsi és a londoni vásárokon is jó! áron vásárolták fel. • i A Csongrád megyei Levéltári Napok végén a résztvevők a rendezvénysorozat folytatásába vetett hittel búcsúztak el egymástól. Farkas Csaba Könyvbemutató a Somogy Megyei Levéltárban (1989. szeptember 22.) A Somogy megye múltjából című levéltári évkönyv 20. és a Somogyi Almanach 50. 'kötetének megjelenése alkalmából a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán megrendezett regionális tudományos tanácskozáson a házigazdák részéről Széles Gyula (köszöntötte a mintegy százfőnyi hallgatóságot. A ikar dékánja Az agrártörténet oktatása és kutatása egyetemünk állattenyésztési karán című előadásában a tantárgy és a levéltári források kapcsolatát elemezte, kiemelve, hogy „az agrártermelés sok irányban kötődik a természeti-földrajzi környezet mellett ahhoz a társadalmi-gazdasági miliőhöz, melynek változása jelentősen befolyásolja a termelés eredményét". Az agrártörténetet Kaposváron 1977-ben kezdték el oktatni, s már a kezdetektől 104