LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Levéltári Napok - Csongrád Megyei Levéltár, 1989. október 11–13. • 1990. [LSZ 1990/1. 102-104. p.]

CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR 1989. október 11—13. Szinte már hagyomány Csongrád megyében, hogy október bizonyos napjain a megye történetének kutatói, neves történészek a megyei Levéltári Napok keretében összejönnek és kutatásaik friss eredményeit ismertetik. Ezt a nemes tradíciót folytatva került megrendezésre immár tizenkettedik alkalommal az 1989-es Levéltári Napok rendezvénysorozata a Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya, Hódmezővásárhely Város Tanácsa, Szentes Város Tanácsa, a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet, a Magyar Történelmi Társulat Csongrád Megyei és Szegedi Csoportja, a TIT Csongrád Megyei Szervezete és a Csongrád Megyei Levéltár közreműködésével. A konferenciának három város: Szentes, Szeged, Hódmezővásárhely adott otthont. Ebben az évben igen sokrétű feladatot vállaltak magukra a rendezők. Szentesen a mezővárossá válás 425. évfordulóját ünnepelte egy helytörténeti matiné, Szegeden 1956-ról, a ma is aktuális, és az embereket gyakran foglalkoztató népfelkelésről és az ötvenes évekről tartottak előadásokat, míg Hódmezővásárhelyen a készülő városmonográfia adott okot a találkozásra, s a kutatások ismertetésére. A Levéltári Napok rendezvénysorozatát Szegfű Imre, a Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Megnyitójában méltatta a levéltárak és a levéltári napok jelentőségét, különösen a pedagógusok szempontjából a múlt objektív feltárásával, amely a jelen számára is fontos. Ezután Szirbik Imre, Szentes Város Tanácsának nevében köszöntötte az egybegyűlteket. A szentesi konferencia első előadójaként Rózsa Gábor muzeológus tartotta meg „Szentes határának kialakulása a kéziratos térképek tükrében" című előadását. Elmondta, hogy az ismert kéziratos térképek előtti időszakból nincsenek Szentesről térképészeti információink, az első térképes nyom Bél Mátyásnál található, s ez a térkép egy folyón való utazás számára készült 1647-ben. A szerző részletesen beszámolt a katonai térképekről, s azon térkép mutatóiról, amelyet a kamarai elöljáróság megbízásából Vertics Antal készített. Előadása summázatául a muzeológus előadó 'kifejtette, hogy a szentesi térképeken nagyon jól lemérhető, miként fejlődött a térképkészítés technikája, s hogyan állt össze egy-egy ember fejében a világ. Rózsa Gábor után Gyimesi Sándor, a történettudományok doktora tartotta meg „A mezőváros" című előadását. Mondanivalóját két fontos (kérdés köré csoportosította: Milyen összefüggésben van a magyar mezővárosi fejlődés az európai városfejlődéssel? Mekkora szerepet játszott a magyar mezővárosi fejlődés a magyarországi városfejlődésben? A kérdésékre válaszolva a szerző rámutatott arra, hogy a magyarországi városfejlődésben, az európaival ellentétben, rendkívül magas a mezővárosok aránya. Míg pl. Angliában a 15. század végén kb. 4:1 arány (7—800 mezőváros, 200 szabad város), addig Magyarországon több mint 25:1 (kb. 800 mezőváros, 30 szabad város). Az előadásból kitűnt, hogy a 16. században a török pusztításoknak a mezővárosok ellenálltak, a 16. század végén, a 17. század elején a paraszti árutermelés a mezővárosokba viszszahúzódva próbálta meg a létét mintegy fél évszázadra meghosszabbítani. Ekkor lélekszámukat tekintve előretörtek a mezővárosok, a városi lakosság kb. 60%-a élt a mezővárosokban. Ezután a magyarországi városfejlődés egyre jobban a nyugat-európai mintát kezdte követni. 102