LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Hudi József: A 3. országos társadalomtörténeti konferencia Salgótarjánban. • 1989. [LSZ 1989/4. 87-90. p.]

Szili Ferenc vállalkozása a kitűzött célnak igen jól megfelelt. A megye gazdasági életének egy-egy ágát feldolgozó kitűnő munkák eredményei tulajdonképpen a kereskedelem „kohéziójában" váltak életszerűvé és kézzelfoghatóvá. Kötete jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megyéje gazdaságtörténetének szintézisét mielőbb teljeskörűen elvégezhesse. Füzes Miklós A 3. országos társadalomtörténeti konferencia Salgótarjánban 1989. június 15—18. között a salgótarjáni Számviteli Főiskola adott otthont a harmadik országos társadalomtörténeti konferenciának, melyen mintegy százötven, túlnyomórészt fiatal magyar kutató vett részt. A négynapos konferencián közel hatvan előadás hangzott el. Ezek — mint látni fogjuk — bizonyos fokig tükrözik a magyar társadalomtörténet-írás mai állapotát. A konferenciák előtörténete a múlt évtized közepéig nyúlik vissza: 1975 táján merült fel a társadalomtörténet iránt érdeklődő fiatal történészekben az együttműködés gondolata. Az első „műhely" a KSH-ban alakult ki Benda Gyula, Faragó Tamás és Tóth Zoltán kezdeményezésére.1

Az „önképzőköri" összejöveteleken munkabeszámolókat, hazai és nemzetközi társadalomelméleti koncepciókat vitattak meg, közös kutatási terv kidolgozására azonban már nem futotta erejükből. A csoport felbomlása után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékén 1982 tavaszán megalakult „vitakör" folytatta a megkezdett munkát: a szeminárium jellegű népes vitadélutánokon számos magyar és európai társadalomtörténeti kérdést elemeztek, referáltak a kutatási eredményekről, tudósi életművekről, történetírói irányzatokról, történelem- és társadalomelméleti problémákról. A baráti eszmecserék, műhelyviták vezettek el 1986 szeptember végén a Salgótarjánban megtartott első társadalomtörténeti konferenciához, amelynek fő célja az volt, hogy „körképet adjon a 18—20. századi társadalomtörténeti kutatás helyzetéről, alkalmazott módszereiről, a szóba jöhető források köréről, valamint a leginkább kutatott területekről." A szervezési teendőket akkor is, most is, a Nógrád Megyei Levéltár vállalta magára. A „Rendi társadalom — polgári társadalom" főcímet viselő rendezvény legfőbb értelme sokak egybehangzó véleménye szerint az volt, hogy megtette, amire a tudománypolitika évtizedeken át képtelen volt: összehozta az egymástól elszigetelten dolgozó kutatókat (történészeket, levéltárosokat, szociológusokat, politológusokat, néprajzosokat stb.), s lehetőséget teremtett arra, hogy az azonos vagy hasonló témával foglalkozók összehangolják munkájukat. A 6 szekcióban elhangzott, s 1987 óta kötetben is hozzáférhető 50 előadás tudományos haszna sem lebecsülendő: az itt bemutatott kutatási irányok, módszerek az elmúlt években ösztönzőleg hatottak történetírásunkra.2 Az önképzőkörtől, alkalmi összejövetelektől meglehetősen hosszú utat kel-87