LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Sipos Csaba: Levéltári Nap - Somogy Megyei Levéltár, 1988. november 18. • 1989. [LSZ 1989/1. 105-107. p.]

tési Kar adjunktusa „A kettős hatalom Somogyban" címmel tartott előadást. Az előadás jól érzékeltette Jászi Oszkár megállapítását: „A forradalom minden fázisán érződött a demokratikus polgárság szervezetlensége." Azt, hogy az ő elképzelésein átment az idő. Az előadó arra is utalt, hogy Kaposváron a Nemzeti Tanács szervezésének megindulása (okt. 28.) már szinte az utolsó pillanat után történt. A megyei pártpolitika lényegi erejét sokáig Nagyatádi Szabó István kisgazdapártja biztosította. A megyei közigazgatás erőszakra épülő, erkölcsi tekintély nélküli vezetése szinte megkövetelte a direktórium létrehozását, a kettős hatalom megszűnését (megszüntetését). Az ötödik korreferátumot („A MIR vállalatainak helyzete 1918—19-ben") Szili Ferenc kandidátus, főlevéltáros mondta el. Az előadó utalt arra, hogy a MIR történetét csaknem egy évtizede kutatja. Most három fontos momentumot emelt ki a kor frekventált kérdéséből: a hadifogolyügyet, a földkérdést és végül Nagyatádi Szabó István 1919. március 11-i kaposvári látogatását. A MIR üzemeiben számos hadifogoly dolgozott (Somogyban évente 8—10 000-re rúgott a számuk). A polgári lakosság és a hadifoglyok kölcsönösen formálták egymást. Szili Ferenc kiemelte, hogy a hadifogoly, mint munkaerő, komoly szerepet játszott a háborús konjunktúrában.A földosztásban az előadó érzékeltette a Kisgazdapárt radikális földosztó elképzeléseit, s azt, hogy Nagyatádi és Latinca Sándor agrárkoncepciójában milyen sok volt a közös vonás. Az eddig ismertetett korreferátumok elsősorban a kor aktuális kérdéseit boncolgatták, esemény- és kortörténetet adva. Az utolsó kettő az oktatás oldaláról közelítette meg a kérdést. Paksi Lajos, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára „Az I. világháború és a polgári demokratikus forradalom ismerete a felnőttoktatásban" c. előadásában részletesen beszámolt arról a kérdőíves felmérésről, amelyet az Oktatási Igazgatóságon végeztek a sorsfordulós történelmi eseményekről. A hallgatók érzelmileg erősen kötődnek a forradalmi esemányékhez (különösen 1848/ 49-hez és 1918/19-hez), de sok még a tennivaló a kor valódi mozgatórugóinak megismerésében (megismertetésében). Miklós Endre megyei szaktanácsadó tanár örömének adott hangot ,,A polgári demokratikus forradalom tanítása a középiskolákban" című korreferátumában, hogy a mostani gimnáziumi tanterv fontosságának megfelelően kezeli az októberi polgári demokratikus forradalom eseményeit. Ugyanakkor szenvedélyesen hangsúlyozta, hogy nem mindig a súlyponti kérdések vannak kiemelve. A tanulók korral való azonosulását jelentősen könnyítené a bővebb kép- és szépirodalmi anyag is. A levéltári napra megjelent Somogy megye múltjából évkönyv 19. kötet ismertetését a szerkesztő, Kanyar József vállalta. Távollétében ezt felolvasták. A tanácskozás végén — kedves záróakkordként — jutalmazás következett. Tizenegyen kaptak jutalmat eredményes honismereti és kutatói munkájukért. A rendezvényen Andrássy Antal megyei leváltárigazgató elnökölt, aki számos értékes adattal egészítette ki a tanácskozáson elhangzottakat. Záró szavaiban utalt arra, hogy 1989-ben nemcsak a levéltári évkönyv sorozat jubilál, immár a 20. kötettel, hanem megjelenik a Somogy Megyei Levéltár másik népszerű sorozatának, az 1957-ben indult „Somogyi Almanach"-nak az 50. száma is. Sipos Csaba 107