LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Csaba: Levéltári Napok - Csongrád Megyei Levéltár, 1988. október 12–15. • 1989. [LSZ 1989/1. 103-105. p.]

a Magyarországgal kapcsolatos háború alatti angol, amerikai és szovjet álláspontokról és megállapodásokról. Előadásának végső konklúziója: a párizsi békeszerződés döntései már 1945 őszén megszülettek, a béketárgyalások változtatást nem érhettek el, Magyarország megbüntetése a háború logikájából, s a háborús kötelezettségekből adódott. A felolvasás után több érdeklődő kérdezett az előadótól, aki a feltett kérdésekre kimerítően válaszolt. A szegedi ülés második előadója Szabolcs Ottó kandidátus volt. Már előadásának címe is felkeltette az érdeklődést: Hogyan írnak rólunk a külföldi tankönyvek? Tanulmányában ezen téma tartalmi lényegének összefoglalására törekedett, s különösen a német világ, a trianoni utódállamok, valamint Lengyelország és Finnország történelemtankönyveinek magyar történelemmel kapcsolatos felfogásáról, és adatairól adott részletes tájékoztatást. Megállapította, hogy minden ország saját identitástudatához kapcsolva vizsgálja a magyar történelmet. Örömmel hallgathattuk az osztrák tankönyvek bőséges magyar anyagának bemutatását, s értesülhettünk a jugoszláv történelemoktatás objektivitásáról, valamint a lengyel és finn magyarságszeretetről, ugyanakkor szomorúan, s néha már dühösen fogadhattuk magunkba a mai romániai tankönyvek hamisításairól, torzításairól szóló beszámolót. A szegedi ülés Blazovich László megyei levéltárigazgató zárszavával fejeződött be, majd ezután különleges programként a Történelmi Társulat Csongrád Megyei Csoportja tartotta meg esedékes tisztújító közgyűlését. A következő nap Makón telt el a helytörténeti konferencia előadásaival. Sarró Ferenc makói tanácselnök rövid köszöntője után Blazovich László mutatta be Makó településtörténetét a középkorban. Két gondolatát, következtetését külön is érdemes ismertetni. Egyik az, hogy Makó, illetve elődei középkori településfejlődésében rendkívül fontos szerepet játszottak az utak (Hód út, a Szentlőrinci rév), a másik megállapítás pedig arra vonatkozik, hogy Makó kialakulásának kapcsán, nem az egy piacutcás településfejlődési formáról beszélhetünk, hanem több kis község (Al- és Felvelnök, Szentlőrincfalu, Kisfalud stb.) összeolvadása figyelhető meg. A török kori Makóról Szakály Ferenc kandidátus, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára tartott előadást. Hangsúlyozta és bizonyította a kereskedelem fontosságát és elsőségét a város XVI—XVII. századi történetében. Ugyancsak részletesen tárgyalta a makói polgárok kereskedelmi kapcsolatait más magyar városokkal (Debrecen, Kassa stb.). Harmadikként Makó XVIII. századi történetének vitás kérdései címmel Rákos István, a JATE BTK adjunktusa ismertette legújabb kutatási eredményeit. Ennek keretében vázolta Makó gazdasági fejlődését, s különösen részletezte a dohány, len, kender termelésének és kereskedelmének alakulását. Röviden beszámolt a város és a csanádi püspökség szerződéseiről, vitáiról és pereskedéseiről. A város és a püspökség kapcsolatának egyik érdekes momentumát, az 1802 és 1805 között lefolyt legelőelkülönítési pert mutatta be Tóth Ferenc ny. múzeumigazgató, aki az e per kapcsán készült térképek segítségével nemcsak szóban, hanem vizuálisan is elénk vetítette, hogy mely legelők maradtak a város kezelésében és melyeket különítette el a püspökség. A következő előadást Varsányi Péter kandidátus, a szombathelyi Tanárképző Főiskola tanára tartotta. Tanulmányában az 1848-as népképviseleti választások néhány Csanád megyei elméleti és gyakorlati kérdését elemezte. A választások eredményekánt három liberális nemes lett a megye országgyűlési képviselője. A helytörténeti konferencia lezárásaként Balázs Péter, az Űj Magyar Központi Levéltár ny. főigazgató-helyettese ismertette Makó és Csanád megye köz-104