LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Vizi Éva: Levéltári Napok - Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár, 1988. október 7–8. • 1989. [LSZ 1989/1. 101-103. p.]

képzők ügyviteli tevékenysége is szervezettebb lett, a korábban keletkezett ira­tok gyors visszakeresésének igénye pontosabb iratkezelést, rendszerezettebb irattározást és felelősségteljes iratselejtezést igényelt. Réfi Oszkó Magdolna, az Űj Magyar Központi Levéltár Módszertani Osz­tályának főmunkatársa ,,Iratfajták, irattípusok" címmel tartott bevezető elő­adást. A téma kifejtésére az adott alkalmat, hogy nemrégen jelent meg az elő­adó azonos című könyve. Röviden áttekintette a vonatkozó nemzetközi irodal­mat, s rámutatott arra, hogy a téma hazai tudományos kutatása meglehetősen szegényes. Ezek után kifejtette az iratfajták, majd az irattípusok fogalmát, azok kialakulásának történetét és a mindennapi iratkezelési gyakorlat tapasztalatait. „Irattárak és levéltárak együttműködésének problémái és feladatai" cím­mel Künstler Ferenc, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának főelő­adója tartott előadást. A téma áttekintése során elmondta, hogy a tömeges iratképzés körülményei között a levéltárak és irattárak kapcsolatának rende­zettsége az állománygyarapítás szempontjából egyre kiemeltebb kérdés. A nem­zetközi tapasztalatok és az európai országok levéltári jogalkotása is azt igazol­ják, hogy egyrészt nem egy elszigetelt magyar, hanem tipikus XX. századi prob­lémával állunk szemben, másrészt pedig a levéltárak nélkül bizonyos iratke­zelési feladatok, elsősorban az iratselejtezés és archiválás kérdése nem oldha­tók meg eredményesen. Ez utóbbi keretében igen nagy a jelentősége a levéltá­rak és irattárak közötti rendszeres szakmai kapcsolatnak, valamint az iratke­zelői szakemberképzésnek. A levéltári jogszabályok felülvizsgálatáról szólva kifejtette, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely a követelményeket és a feladatokat differen­ciáltabban, az iratképző szervek jellegéhez és jogállásához, valamint a levéltá­rak alapfunkciójához jobban igazodva fogalmazza meg. Gazdag István, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója hozzászólásában szerencsés választásnak találta az elhangzott előadások témáját és hangsúlyozta a levéltári napok jelentőségét, kiemelte a kisebb régiók együttgondolkodásának fontosságát. A konferencia második napi programja a téma gyakorlati oldalára helyezte a hangsúlyt. Sivadó Sándor, a Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, mint a második nap házigazdája bevezetőjében a levéltárosok és irattárosok mindennapos kapcsola­tának a szükségességét hangsúlyozta. Gyarmathy Zsigmond az irattáros tanfolyamok Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatait foglalta össze vitaindítójában. Rámutatott arra az irattárosok kö­réből jelentkező igényre, amit az elmúlt évek irattáros tanfolyamai iránt meg­mutatkozó érdeklődés, a lemorzsolódás mentes tanfolyamok igazoltak. A TIT megyei szervezetével együtt évek óta sikeresen 30—40 fővel kerül sor kétszáz­órás irat- és irattárkezelői tanfolyamra. Erről vizsga után a TIT által kiállított oklevelet nyerik el a hallgatók. A részvétel előfeltétele a kétéves szakmai gya­korlat és az érettségi. Mások részére hatvanórás tanfolyam keretében folyik a képzés, erről azonban semmilyen bizonyítványt nem kapnak a résztvevők. A mezőgazdasági főiskola továbbképzési tanszéke évente kéthetes bentlakásos tan­folyamot szervez a levéltár szakmai közreműködésével a termelőszövetkezeti ügyviteli dolgozók részére. Több megyei szerv egy-két napos továbbképzéssel segíti a kulturált irat- és irattárkezelést. Az előadó hangsúlyozta, hogy csaknem húsz évvel a levéltári törvény kiadása után ideje lenne szervezett iskolai ok­tatást biztosítani és szakmásítani az iratkezelői munkakört. Kiss Barnáné, a Megyei Tanács Központi Iktatójának irodavezetője „A ta­nácsi iratkezelés és irattározás tapasztalatai" című korreferátumában elmondta, 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom