LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Vizi Éva: Levéltári Napok - Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár, 1988. október 7–8. • 1989. [LSZ 1989/1. 101-103. p.]
képzők ügyviteli tevékenysége is szervezettebb lett, a korábban keletkezett iratok gyors visszakeresésének igénye pontosabb iratkezelést, rendszerezettebb irattározást és felelősségteljes iratselejtezést igényelt. Réfi Oszkó Magdolna, az Űj Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályának főmunkatársa ,,Iratfajták, irattípusok" címmel tartott bevezető előadást. A téma kifejtésére az adott alkalmat, hogy nemrégen jelent meg az előadó azonos című könyve. Röviden áttekintette a vonatkozó nemzetközi irodalmat, s rámutatott arra, hogy a téma hazai tudományos kutatása meglehetősen szegényes. Ezek után kifejtette az iratfajták, majd az irattípusok fogalmát, azok kialakulásának történetét és a mindennapi iratkezelési gyakorlat tapasztalatait. „Irattárak és levéltárak együttműködésének problémái és feladatai" címmel Künstler Ferenc, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának főelőadója tartott előadást. A téma áttekintése során elmondta, hogy a tömeges iratképzés körülményei között a levéltárak és irattárak kapcsolatának rendezettsége az állománygyarapítás szempontjából egyre kiemeltebb kérdés. A nemzetközi tapasztalatok és az európai országok levéltári jogalkotása is azt igazolják, hogy egyrészt nem egy elszigetelt magyar, hanem tipikus XX. századi problémával állunk szemben, másrészt pedig a levéltárak nélkül bizonyos iratkezelési feladatok, elsősorban az iratselejtezés és archiválás kérdése nem oldhatók meg eredményesen. Ez utóbbi keretében igen nagy a jelentősége a levéltárak és irattárak közötti rendszeres szakmai kapcsolatnak, valamint az iratkezelői szakemberképzésnek. A levéltári jogszabályok felülvizsgálatáról szólva kifejtette, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely a követelményeket és a feladatokat differenciáltabban, az iratképző szervek jellegéhez és jogállásához, valamint a levéltárak alapfunkciójához jobban igazodva fogalmazza meg. Gazdag István, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója hozzászólásában szerencsés választásnak találta az elhangzott előadások témáját és hangsúlyozta a levéltári napok jelentőségét, kiemelte a kisebb régiók együttgondolkodásának fontosságát. A konferencia második napi programja a téma gyakorlati oldalára helyezte a hangsúlyt. Sivadó Sándor, a Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, mint a második nap házigazdája bevezetőjében a levéltárosok és irattárosok mindennapos kapcsolatának a szükségességét hangsúlyozta. Gyarmathy Zsigmond az irattáros tanfolyamok Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatait foglalta össze vitaindítójában. Rámutatott arra az irattárosok köréből jelentkező igényre, amit az elmúlt évek irattáros tanfolyamai iránt megmutatkozó érdeklődés, a lemorzsolódás mentes tanfolyamok igazoltak. A TIT megyei szervezetével együtt évek óta sikeresen 30—40 fővel kerül sor kétszázórás irat- és irattárkezelői tanfolyamra. Erről vizsga után a TIT által kiállított oklevelet nyerik el a hallgatók. A részvétel előfeltétele a kétéves szakmai gyakorlat és az érettségi. Mások részére hatvanórás tanfolyam keretében folyik a képzés, erről azonban semmilyen bizonyítványt nem kapnak a résztvevők. A mezőgazdasági főiskola továbbképzési tanszéke évente kéthetes bentlakásos tanfolyamot szervez a levéltár szakmai közreműködésével a termelőszövetkezeti ügyviteli dolgozók részére. Több megyei szerv egy-két napos továbbképzéssel segíti a kulturált irat- és irattárkezelést. Az előadó hangsúlyozta, hogy csaknem húsz évvel a levéltári törvény kiadása után ideje lenne szervezett iskolai oktatást biztosítani és szakmásítani az iratkezelői munkakört. Kiss Barnáné, a Megyei Tanács Központi Iktatójának irodavezetője „A tanácsi iratkezelés és irattározás tapasztalatai" című korreferátumában elmondta, 102
