LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Radics Kálmán: Levéltári Napok - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1988. május 3–6. • 1988. [LSZ 1988/3. 101-102. p.]

A levéltár igazgatója, Gazdag István arról írt, hogy a levéltár új raktárát kapott, s így át tudja venni a szocialista korszak forrásainak jelentős részét. Május 3-án Szekeres Antal, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője nyitotta meg a rendezvénysorozatot, méltatta a program jelentőségét, különös tekintettel a helytörténetírás fontosságára és a levéltárak közhasznú tevékenységére. A megnyitó után Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője Közgyűjtemények és a társadalmi valóság címmel tartott előadást. Történeti áttekintést adott a kultúra, a gazdaság és a politika viszonyáról, s nyújtott segítséget, szempontokat saját feladataink újragondolásához. Ehhez szorosan kapcsolódott Benczéné Nagy Eszter, Budapest Főváros Levéltára főigazgató-helyettesének előadása a Magyar Levéltárosok Egyesületének feladatairól, a jelenlegi gondokról, a levéltári munka presztízséről, a reformok levéltári lehetőségeiről. A május 4-i program nyitó előadásaként Rácz István a XVIII—XIX. századi Debrecen határának munkaerő-gazdálkodásáról szólt. Öt követően Surányi Béla ismertette Kertely Kálmán munkásságát, aki úttörő jellegű növénytermesztési kísérleteket végzett, s egyebek mellett a Debreceni Dohány termesztési Kutatót is felállította. Végezetül a pallagi mezőgazdasági technikum történetét mutatta be Gesztely Nagy László, aki házigazdaként helyet adott a Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskolában e három agrártörténeti előadásnak. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom évfordulójához két rendezvény kapcsolódott. Nádudvaron Major Zoltán a polgári demokratikus forradalom megyei és nádudvari eseményeiről szólt. Mervó Zoltánné a két forradalom kulturális és szociálpolitikai vonatkozásait pontosította új levéltári források előkerülése (a Nádudvari Nemzeti Tanács iratai, 1919-es iskolai dokumentumok) kapcsán. Hajdúböszörményben Radics Kálmán a város XX. századi első két évtizedének politikai viszonyairól, gazdasági és társadalmi struktúrájáról adott helyzetrajzot. Üj levéltári forrásként mutatta be Gazdag István a helyi Szociáldemokrata Párt 1918-as jegyzőkönyvét, amely a nemrég átvett megyei bírósági iratanyagból került elő. A dokumentum alapján az előadó módosította és pontosította az 1918 októbere utáni viszonyokat eddig elemző kutatásokat is, elsősorban a szociáldemokrata párttal Összefüggésben. A jegyzőkönyv szerinti utolsó SZDP-gyűlés dátuma 1919. április 18. A zárórendezvény május 6-án már a hagyomány szerint a megyei Honismereti és Helytörténeti Bizottság ülése keretében zajlott. Itt emlékezett meg Módy György a másik évfordulóra, az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharcra debreceni vonatkozásai kapcsán. Egyrészt helytörténeti jellegű áttekintést adott arról, hogy 1848/49 mikor, milyen szerepet és értékelést kapott a város történetével foglalkozó tanulmányokban, kiadványokban; másrészt azt vizsgálta, hogy a magyar történetírás mit mutatott ki a város szerepéről a küzdelem 1849. évi legdöntőbb napjaiban, amikor Debrecen „a szabadságharc fővárosa lett". Radics Kálmán 102