LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Farkas Gábor: Beszámoló A Dunántúl Településtörténete III. Konferenciáról: Székesfehérvár, 1978. • 1978. [LSZ 1978/3. 791-802. p.]

A családtörténeti szekcióban Kállay István tartott bevezetőt, majd Változások az anyagi magánjogban az ősiségi pátens (1852) után című referátumát olvasta fel. Az előadó abból indult ki, hogy az 1848. évi győztes márciusi forradalom társadalmi vívmányait az ellenforradalom nem tudta megsemmisíteni, így a magyar feudalizmusnak ezt a több évszázados oszlopát is le kellett döntenie. Ezután tisztázta az ősiség fogalmát, majd az öröklési rendre mutatott rá. Az 1853. évi ősiségi pátens lényegét elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy az októberi diploma (1860) hatására az országbírói értekezlet (1860. jan.) a pátensnek az öröklési rendre vonatkozó rendelkezéseit megszüntette. Az ősiségét az ági öröklés, az adományrendszert pedig a telekkönyvi jogszervezés váltotta fel. Megmaradtak azonban a családi hitbizományok, sőt 1852-1879 között 17 új hitbizomány keletkezett az országban. Ezek közül Fejér megyében 1853-ban a Nádasdy, 1856-ban a Batthyány, 1875-ben az Eszterházy (Csákvár), 1877-ben a Károlyi, 1879-ben a Zichy (Aba) család létesített hitbizományi birtokokat. Kiss Mária: Az Erdődy család öröklési rendje az 1873. évi hitbizomány létesítése előtt c. előadása bemutatta az Erdődy vagyon kialakulását és a család leszármazását, az egyes vonalak öröklési rendjét. Az 1873. évi hitbizomány ^alapítást az ősiségi pátensből vezette le, továbbá felhívta a hallgatóság figyelmét a hitbizomány öröklési rendjére. Csizmadia Andor: Adatok a Zichyek családi kapcsolataihoz és hatalompolitikájához Fejér megyében c. korreferátuma a Zichy család szerepét mutatta be az 1840-es években. Felvázolta a család leszármazását és birtokait. Különös figyelmet fordított Zichy Ödön adminisztrátori tevékenységére. Helyesen mutatott rá a Zichy család politikai erejére, melyet ekkor a vármegyei közgyűléseken lehet lemérni. Hangsúlyozta, hogy 1848-ig ők irányították a vármegyei közéletet. Balázs László: Batthyány Kizmér közéleti tevékenységéről beszélt. Elöljáróban hangoztatta, hogy az 1848/49-es szabadságharc kiemelkedő egyénisége, külügyminisztere - többek között Siklós földesura - a Baranya megyei közéletben kiemelkedő tevékenységet vitt. Az előadó párhuzamot vont Batthyány Lajos, Munkácsy Albert és Táncsics elképzelései között. Nagyobb figyelmet fordított a mozgalom legenergikusabb tagjára, Munkácsy Albertra. Ismertette a Kossá Dániel által szervezett népfelkelést. Az előadás a témakört egészen Batthyány Kázmér haláláig nyomon kísérte. Szilágyi Mihály: A Pirnitzer kereskedőház története c. felszólalásában bemutatta az 1840-ben alapított szekszárdi Pirnitzer kereskedőház alapítójának, Pirnitzer Józsefnek az életútját. Helyesen vázolta Szekszárdnak, mint kereskedelmi központnak a jelentőségét. Figyelemreméltó volt az a megállapítás, hogy a kereskedők jövedelmüket nagyrészt szőlő- és telekvásárlásba fektették. Az előadó három típuson, a kereskedelmi tőkésen, a bankáron és az újságírón keresztül mutatta be a városi polgárságban bekövetkezett változásokat, amely már a tőkés fejlődés kibontakozásának a jeleit mutatta. Borsy Károly: A Taisz nyomdászcsalád szerepe Pécs életében. Az előadás a vertikális quasi-dinasztikus szemléletet mutatta be a Taisz család történetén keresztül. Taisz Mihály 1867-ben alapította meg mohácsi nyomdáját, majd 1868-ban Pécsett is létesített. Fiát már jogásznak nevelte. Vele a Taisz név bekerült a városi elitnek számító szellemi arisztokráciába. Az előadó igen jól foglalta össze a quasi-dinasztikus szemlélet főbb vonásait. 801