LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Tudományos feltárás, forráskiadványok - Berényiné Kovács Gyöngyi: A nemességkutatás forrásainak feltárása a Pest Megyei Levéltárban 1901-1967. Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. 21-34.

26 Levéltári Szemle 69. évf . címeres nemesleveleket gyűjtsék össze és küldjék be a Magyar Királyi Országos Le­véltárnak felülvizsgálás és feljegyzés céljából. „Ez által elejét lehetne venni annak, hogy a jövőben nemességigazoló ügyek tárgyalása alkalmával a vármegyék levél­táraiból akár a régebbi, akár pedig újabb időben részben hamisított vagy részben koholt címeres levél az Országos Levéltár előtt vármegyei hitelesített másolat alakjá­ban szerepelhessen, így az Országos Levéltárat, valamint vezetésemre bízott Belügy­minisztériumot meg ne tévessze.”26 A rendelet szerint tehát a megyei levéltáraknak fel kellett küldeniük okleveleiket hitelességi vizsgálatra. Az Országos Levéltár – mint a nemességvizsgálati ügyek szakmai koordinációs központja – a vizsgálatok során egyre több hamis oklevelet fedezett fel. Pest megye 352 oklevelet küldött, amelyek közül harminchat oklevél eredeti volt, tizennyolcat Kőszeghi is hamisítványnak mi­nősített, a többi pedig másolat volt. 27 A levéltárosok kutatását a korszakban az határozta meg, hogy mire volt társa­dalmi igény, a nemesi származáskutatás pedig az 1930-as években virágzott. Miután a hivatali szervek az ez irányú publikációs tevékenységet nem támogatták, ezért a levéltárosok olyan kiadványok megírásában vettek részt, amelyek nagy érdeklő­désre tarthattak számot, így a munka pénzügyi fedezete biztosítható volt; ilyen volt a nemesi családok megyénkénti történeti feltárása. Rexa Dezső ennek köszönhetően gyűjtötte össze a törvényhatósági levéltárak címeresleveleinek jegyzékét öt füzetben. 28 Bilkei Gorzó Bertalan korábbi Szatmár megyei levéltárosként elkészítette és kiadta a Szatmár vármegye nemes családjai munkáját, címer- és pecséttani vizsgálatai mel ­lett.29 A család legvitatottabb megítélésű személye Bilkei Gorzó Nándor vegyész, tör ­ténész, költő, műfordító, jogász, bankár, autómobilvállalat-tulajdonos, levéltáros volt, aki rendkívül szerteágazó életutat járt be és a Magyar Országos Levéltár őrizetébe adta hagyatékát.30 Az általa összeállított 201 folio terjedelmű, Bilkei Gorzók címet viselő családtörténeti kötetre méltán volt a legbüszkébb; visszaemlékezésében az ösz ­szeállítást élete egyik főművének tekintette.31 Családtörténeti munkája készítése során több kötetnyi szakirodalmat, tanulmányt, újságcikket vonultatott fel a család mongol eredetének bizonyítására. 32 26 1906. évi 48.943. számú BM körrendelete 27 Böőr, 1990: 82. 28 Rexa, 1909a: 48.; Rexa, 1909b 49−96.; Rexa, 1909c:145−192.; Rexa, 1910: 193−240. 29 Bilkei, 1910 30 MNL OL P 1492.2/d.4. szn/1964. Az Országos Levéltárba kéziratait és leveleit „őrök, megőrzésre fel­vetette.” Ha lesz még ideje, ezeket rendezgeti és megírja majd élete gazdag történetét. Ezt 1964-ben nagybátyjának, az akkor 88 éves Gorzó Jánosnak írta Bilkei Gorzó Nándor. 31 MNL OL P 1492.2/b.1−201. 32 A teljesség igénye nélkül a következő munkákra találtam utalást: Réty, 1884., Petrovay, 1911: 607−626. Berényiné Kovács Gyöngyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom