LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Tudományos feltárás, forráskiadványok - Kovács Eleonóra: A Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció MNL” projektje – a projekt módszertani szempontból. Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 5-16.

Kovács Eleonóra 10 A projekt nemcsak az alapfeladatok és a szabadon választható, intézményi „belső pá­lyázatok” kombinált rendszerével nyújt lehetőséget az egyéni adottságokkal rendelkező műhelyeknek, de – a projekttámogatás felhasználásának harmadik elemeként – alkal­mat ad a csoportos és az egyéni munkára is. (Már az alapfeladatoknál is van mozgástér, hiszen a forrásadottságok figyelembe vételével kell és lehet teljesíteni az egységes elvek mentén zajló feladatokat is.) A projekttámogatás felhasználásának rendszerét és mód­ját a projektbizottság dolgozta ki, miután kialakult a főbb feladatok rendszere. A belső pályázatokra beérkezett munkatervek értékelése is a bizottság feladata volt, a szakmai tervek és a költségvetés alapján mérlegelve. Egyéni teljesítmény alapján díjazott tevékenységnek számított a kötelező forrás­feltáráson felül vállalt újabb fondok darabszintű adatbázisba rendezése, illetve egyes kiadványi munkák. Vezetés, koordináció, kooperáció, önkéntesség Egy szerteágazó projekt csak akkor lehet hatékony, ha jól szervezett és egyensúlyt tart a többféle tudás beépítése és az egy irányba haladás között. Munkatársaink véleményét az előkészítő szakaszban maximálisan igyekeztünk beépíteni, a közös bölcsesség je­gyében minden helytálló véleményt felhasználni oly módon, hogy a megvalósításkor már egy közösen meghatározott cél és módszer alapján dolgozhassunk, amely iránt – mint közös alkotás iránt – mindannyian elkötelezettek lehetünk. Projektbizottság A projekt lebonyolítására projektbizottság alakult. Feladata a szakmai munka egységes el­veinek kidolgozása, koordinálása, a projektvezető által előkészített szakmai anyagok megvitatása. Tagjai: Kovács Eleonóra projektvezető (főigazgatói megbízottként), az MNL főigazgató-helyettesei: Rácz György, Fülöp Tamás (2016 augusztusáig), valamint Puskás-Paulik Ágnes és Tóth Judit voltak. A projekt előkészítésének, megtervezésének fő feladata ugyan a projektvezető munkája volt, de a megvitatás során a projektbizottság komolyan részt vett az előké­szítésben, kiegészítésben, valamennyi szakmai anyagot áttanulmányozott, véleménye­zett és a későbbiek során is teljes kollegialitásban tanácsokkal segítették a munkát. A felelősségnek ez a megosztása és a vezető támogatása nagymértékben megkönnyítette az egyébként sokféle kompetenciát igénylő döntéseket. A projektvezető a projektbizottság segítségével a következő feladatokat látta el: a projektnek és részterületeinek, valamint a munkatervnek a kidolgozása; szakmai any a­gok, útmutatók előkészítése, amelyet a munkacsoportok is megvitattak, valamennyi projekt kísérése, kapcsolattartás és egyeztetés a munkacsoportok vezetőivel és a m e­gyei projektkoordinátorokkal; részfeladatokat átadása és ellenőrzése; kapcsolattartás a Reformáció Emlékbizottsággal, az érintett egyházakkal, társadalmi és civil szervez e­tekkel; adatszolgál tatási kötelezettségek ellátása a Reformáció Emlékbizottság felé a megyei felelősök és munkacsoport-vezetők segítségével; k apcsolatépítés további lehe t­séges együttműködő partnerekkel, egyházi és világi gyűjteményekkel; az MNL projek t­jének ismertetése és képviselete a sajtóban és a közvélemény előtt; a feladatok ütem e­zése körlevelekben a megyei projektfelelősöknek és személyes egyeztetések az OL-projektek vezetőivel; az MNL belső pályázati rendszerének kialakítása és működtetése ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom