LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Kovács Eleonóra: A Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció MNL” projektje – a projekt módszertani szempontból. Levéltári Szemle, 67. (2017) 4. 5-16.
Kovács Eleonóra 8 A projekt felépítése, elemei A projekt nagyon sokrétű és első látásra talán bonyolult szerkezetű, ugyanakkor mégis logikus rendszerű. Alapvetően az egész MNL-en belül azonos módon épül fel, de vannak területek, ahol az OL különválik, más munkákban azonban együtt dolgozik a megyei intézményekkel. (Az alábbiakban a projekt elemei röviden, összefoglaló jelleggel szerepelnek, az egyes egységek részletes, levéltári-módszertani, eredményeket is közlő felsorolása a Levéltári Közlemények 2017. évi kötetében, a megyei forrásfeltáró projektrészt, az OL 1526–1570 és szabad királyi városok projektrésze részletes elemzése pedig a Turul 2017. évi második számában olvasható.) A projekt forrásfeltárási munkáin belül három különböző nagy egység működik: az OL 1526 és 1570 közti forrásfeltárása, a szabad királyi városok vallásváltását vizsgáló rész és a megyei levéltárak forrásfeltárása. Az OL 1526–1570 közötti feltárása kapcsolódik a Mohács előtti oklevelek adatbázisának folytatásához, s az eredeti célkitűzés szerint csak 1550-ig haladt volna. Az iratok mennyisége, valamint az adatbázisba rögzítés sebessége lehetővé tette, hogy ezt az évkört két évtizeddel előretoljuk. Az 1570-es határ nem véletlen, ekkortól nő meg ugrásszerűen az írásbeliség termékeinek száma, addig viszonylag könnyen átfogható. Az Országos Levéltár két iratőrző osztálya – Magánlevéltárak és gyűjtemények, 1945 előtti kormányszervek – végzik a feltáró munkát, szoros összeköttetésben a digitalizálást végző Reprográfiai Osztállyal és az adatbázis terén segítséget gyújtó informatikus kollégákkal. A szabad királyi városok vallásváltása kutatás egyben hungarika kutatás is, amely az MNL kiemelt feladatai közé tartozik. Cél a reformáció terjedése témaköréhez tartozó határon túli – egykori szabad királyi városokra vonatkozó – levéltári anyag felkutatása és ismertetése, jegyzékelése, digitalizálása; 30-nál több intézmény – állami és egyházi – anyagának átvizsgálása. A projekt végén a téma összegzése kiadvány formájában valósul meg. A kutatás vezetője mellett 3-4 külső munkatárs is dolgozik a projektben. A megyei forrásfeltárást a téma szempontjából felmérés előzte meg, amelynek során minden intézmény áttekintette, hogy mely fondjai a legadatgazdagabbak, melyeket érdemes darabszinten feltárni, melyek esetében elegendő a kataszter típusú feltárás. A megyénként készülő adatbázisok egy helyen lesznek majd hozzáférhetők. Kiadványok Intézményenként egy-egy kötet készül a forrásfeltárás eredményeire támaszkodva, amelyből 21 kötetes forráskiadvány-sorozat jelenik meg. A legérdekesebb, legreprezentatívabb forrásokból – valamennyi intézmény anyagából válogatva – képes album készül. Ezek mellett a kiadványok mellett mind az Országos Levéltár, mind a megyei intézmények egyéb kötetekkel is jelentkeznek, így a projekt végére számos új kiadvány lát napvilágot.
