LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása (2011-2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014). Levéltári Közlemények, 85. (2014) 183-261.
Mérleg kodói kiscímert (ez általában a birodalmi kétfejű sas, mellén az osztrák pólyás pajzs vagy Ausztria és Burgundia egymással hasított címere) hogyan nevezzük? Egy másik probléma, hogy az osztrák heraldikai szóhasználat megkülönbözteti Ó-Ausztria és Új-Ausztria (Altösterreich und Neuösterreich) címereit, melyek közül az első a kék alapon öt (2-2-1) arany sast mutató címerre vonatkozik (ez később Alsó-Ausztria címere lett), az utóbbi pedig a már említett pólyás pajzsra, a Bindenschildre.us Ezeket nem lehet automatikusan Alsó-Ausztria, illetve Ausztria címereinek értelmezni, hiszen egymással hasítva is előfordulnak,148 149 ami az egy kategóriába tartozásra utal. Vannak azután nagyon ritkán, egyszer-egyszer előforduló kísérőcímerek, melyek azonosítása olykor a véletlenen múlik, mint például a Szerémség150 vagy Korbávia151 címerei esetében,152 de sajnos akadnak egyelőre azonosítatlan kísérőcímerek is.153 Hogy egy példát hozzunk a pontatlan vagy egyenesen dilettáns címerfestés okozta gondokra, meg kell említenünk azokat a címerfestményeket, amelyekben a pajzs szélét a festő más színnel díszítette. Ez hasonlatossá teszi az ábrázolást a heraldikai kerethez,154 amelyet ezen esetek közül egy sem említ meg a szövegben, de a képeken szerepelve félreértést okozhat.155 Mint láthatjuk, az anyag feldolgozása során igen sokféle heraldikai probléma merült fel, és ezek további vizsgálata még sok érdekes kérdést hozhat a felszínre. V.b.4. Megpecsételés A címereslevél kiadása azzal végződött, és az oklevél azáltal emelkedett jogi érvényre, hogy miután az uralkodó (a szöveg alatt balra), illetve a kancellár és a titkár - 1867 után az Őfelsége személye körüli miniszter és államtitkára - (a szöveg alatt jobbra, ritkán középen) elhelyezték aláírásukat, az oklevelet a király pecsétjével „függőleg" megerősítették. A lap alakú adományleveleknél a pecsét zsinórját a lap felhajtott alsó szélén (plica) fűzték át, a könyv alakúaknái pedig - plica nem lévén - magával a pecsétzsinórral fűzték össze az oklevelet. Az R 64 1. tételében őrzött címereslevelek adatait felhasználva megállapítható, hogy a magyar királyok a megpecsételésre a legtöbb esetben (-91%) a titkospecsétet (secretum sigillum) - 1690 után a nagyobb titkospecsétet (secretum sigillum maius) -, de olykor (-8%) a nagy kettőspecsétet (sigillum duplex) is használták, az erdélyi fejedelmek pedig szinte kizárólag (99%)156 az autentikus pecsétjüket (sigillum authenticum) hasz148 Gall, 1996.124-125. 149 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 40„ 87. 150 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 774. 151 MNL OL R 64 -1. tétel - No. 251. 152 Ezeket Altenburger Gusztáv magyar nagycímer-tervezete (MNL OL V 5 - A/III/b - 6. tétel) és Ströhl, 1900. Tafel XXL alapján sikerült azonosítanunk. 153 Pl. MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 41., 134., 213., 989., 1043/a. 154 Az egyetlen valódi heraldikai keret a gyűjteményben: MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 890. 155 Pl. MNL OL R 64 - 1. tétel - No. 218., 222., 283., 392. 156 A két kivételt Báthori István erdélyi fejedelem adta ki. Az egyikben - leszakadt volta miatt közelebbről meg nem állapított típusú - titkospecséttel megerősített magyar nemességet 244
