LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Tudományos feltárás, forráskiadványok - Hermann István: A Veszprém Megyei Levéltár tudományos programjának előkészítése. LSZ 59. (2009) 1.
HERMANN ISTVÁN A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TUDOMÁNYOS PROGRAMJÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE A Veszprém Megyei Levéltárban 2008 áprilisában, közel három évtized elmúltával igazgatóváltásra került sor. Ennek folyományaként több jelentős változás is történt a levéltárban végzett munka szervezetében. Szeptembertől szélesre tárta kapuit a Pápai Levéltár, a veszprémi intézmény fiókja; ezzel párhuzamosan a veszprémi anyaintézmény szervezete is átalakításra került (ez elsősorban a gyűjtőterületi és a kutatószolgálati munka végzését érintette); ugyancsak ősztől megtörtént az egyes iratanyagok referenciákba sorolása és az egyes referenciaterületek felosztása a levéltárosok között. Ezek közé a változások közé illeszthető be a levéltár által koordinált, illetve az egyes levéltárosok által végzett tudományos munka átgondolása, a munkavégzés kereteinek szabályozása is. Előzmények Az előzményekről szólva mindenképpen meg kell említenem, hogy a Veszprém Megyei Levéltár az 1970-es és az 1980-as években tevékeny részt vállalt Veszprém városa, Veszprém megye, valamint a tágabb régió, a Dunántúl múltjának feltárásában. A levéltár kiadványai sorában elsőként Gutheil Jenő kanonok Veszprém város középkorát tárgyaló művét, Л% Árpád-kori Veszprém című munkát jelentette meg 1977-ben.1 A város közönsége körében nagy sikerű kiadvány egymást követően két kiadást is megért, ugyanakkor szerzőjének személye és egyházi kötődéséből fakadó érdeklődése felkeltette a hatalom ellenszenvét. A további kiadványok is folytatták a megkezdett utat. Előbb a megye és a települések vezetőinek 1945 utáni archontológiája, majd egy vaskos megyetörténeti tanulmánykötet látott napvilágot.2 A kiadványsorozat gondozása mellett a levéltár a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Területi Bizottságai által fémjelzett településtörténeti konferenciák szervezésében is tevékeny szerepet vállalt.3 Az 1990-es évek elején szemmel látható változás történt az intézmény tudományos munkájában. A településtörténeti konferenciák abbamaradtak, a kiadványsorozat tematikája pedig megváltozott, többségbe kerültek az egy-egy megyebeli település történetét monografikus igénnyel feldolgozó kötetek.4 Ha a koncepcionális változás, s ezzel együtt a levéltár 1 GUTHEIL, 1977. 2 FEJES, 1982; KREDICS, 1984. Ugyanebbe a koncepcióba illeszthető bele a kiadványsorozat 4. és 6. kötete is: HUNGLER, 1986 és BÉL, 1989. 3 Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Településtörténeti Szakbizottsága 1975-ben alakult meg Eri István vezetésével. A Pécsi Akadémiai Bizottsággal együttműködve több-kevesebb rendszerességgel szervezett konferenciákat a Dunántúl településtörténetéről. Ezek anyaga A Dunántúl településtörténete I—IX. sorozatcím alatt jelent meg 1976 és 1992 között. A levéltár a konferenciák, valamint a kötetek egy részének szervezésében, megjelentetésében vállalt szerepet. 4 VERESS D., 1992; LICHTNECKERT, 1996; LICHTNECKF.RT, 1997; LICHTNECKERT, 1999; IJCHTNECKERT, 2000; HUDI, 2001. A települések kiválasztását elsősorban a kötetek kiadását anyagilag lehetővé tevő Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet érdekeltségi köre határozta meg. A kiadványsorozat életben tartása, mint az a megjelent kötetek bibliográfiai adataiból is látszik, mindenek előtt Lichtneckert András tevékenységének köszönhető. Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. sz. 13-17.
