LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Schramkó Péter: Könyvtári és levéltári dokumentumok a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításán. • 1998. [LSZ 1998/2. 63-64. p.]

UV-állók, de vízérzékenyek. A képi adatbázisba vitt fénykép lehet a már ren­delkezésre álló, állományvédelmi vagy kutatási célokat szolgáló fekete-fehér iratfénykép vagy korszerű műtárgyfotó. így elkerülhető az eredeti tárgy fölös­leges mozgatása, megvilágítása. A felvételek gépi retusálásával elérhető, hogy csak grafikai elem maradjon a képernyőn, és az anyagra jellemző tulajdonsá­gok, szennyeződések eltűnjenek. Fekete-fehér felvétel esetében a vas-gallusz tinta színe kitűnően visszaállítható. Az így nyert kép az eredeti tárgy anyagá­nak megfelelő anyagra az említett eszközzel átvihető. Ezt követően manuális úton kerülnek vissza a szennyeződések, szakadások, roncsolódások, vízfoltok stb. Az eljárás eredménye a megszokott kasírozott fotó helyett az eredeti dokumentumnak megfelelő, tárgyszerű kiállítási darab létrehozása. Jó eredményt sikerült elérni a legnehezebb feladatot jelentő papír, illetve viaszpecsétek esetében is, ahol a hagyományos negatív mintavétel öntési el­járással kockázatvállalás nélkül nem kivitelezhető. Ez utóbbi esetben fotó-CD, retus, fotopolimermaratás és mechanikus eljárás során sikerült papír­felzetes pecsétek háromdimenziós reprodukálása - ha nem is kutatási, de -kiállítási célra. Végül nem elhanyagolható szempont az eljárás olcsósága. Bár komoly tech­nikai hátteret igényel, a szükséges időráfordítás — ami a restaurátor mun­kájában a legfontosabb árképző - töredéke annak, ami hagyományos eljárás, kézi másolás esetében szükséges lenne. A fénymásolás kártékonyságáról vagy a kasírozott fotók szükségmegoldásáról nem is beszélve. Az ismertetett eljárás a DAT Kft. és az Ars Álba Restaurátor Bt. közös fej­lesztése. Eredménye megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiál­lításán, a győri Xantus János Múzeum iskolatörténeti kiállításán, valamint a Tihanyi Apátságban és a Pannonhalmi Főapátság levéltárában. Schramkó Péter 1998. május 18-án hatályba lépett a művelődési és közoktatási mi­niszter 19/1998. (V. 13.) MKM rendelete a Levéltári Kollégium és a le­véltári szakfelügyelet létrehozásáról. A szakértői testületként működő Kollégium elnöke hivatalból a Magyar Országos Levéltár főigazgatója. Tagjaiul - a következő három évre - a miniszter Böőr Lászlót, Erdmann Gyulát, Koroknai Ákost, Molnár Józsefet, Szögi Lászlót, Tilcsik Györ­gyöt, A. Varga Lászlót, Varga Lászlót bízta meg. A Kollégium Gecsényi Lajos elnökletével megtartotta alakuló ülését, további ülésein pedig ja­vaslatot tett az MKM által a veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentésére, valamint a nyilvános magánlevéltárak állami támoga­tására kiírt pályázatok összegének felosztására, a szakfelügyelet sze­mélyi összetételére, döntött munkabizottságok létrehozásáról. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom