LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Szigetváry Éva: Történelmünk híres személyeinek névaláírásai: kiállítás a Magyar Országos Levéltárban. • 1989. [LSZ 1989/2. 106-107. p.]
Történelmünk híres személyeinek névaláírásai Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban A Magyar Országos Levéltár 1988. december 20-án nyitotta meg legújabb kiállítását. Történelmünk írott emlékeinek, nemzeti, tudományos, kulturális kincseink szakszerű rendben tartására, őrzésére és széles körű megismertetésére hivatott intézményünk feladatkörén túlmutat kiállítások rendezése, illetőleg ennek érdekében az írott források valamely csoportjának időleges kiemelése eredeti környezetéből. Egyedülállóan gazdag forrásanyagunk egyik legfőbb értéke ugyanis egységében rejlik. Vele, általa rekonstruálhatjuk múltunkat, nemzeti haladásunk, megtorpanásaink, visszakanyarodásaink bonyolult, gyakran zegzugos útjait. Ám, ha mégis vállaljuk gyűjteményünk valamelyik szeletének — kuriózumnak is tekinthető — házikiállításunkon történő bemutatását, ezt egyfelől azért tesszük, hogy érzékeltethessük a hozzánk látogatókkal a nálunk fellelhető iratok gazdagságát, sokszínűségét, másfelől ezzel a szerény eszközzel is erősíteni kívánjuk a kutató-alkotó kedvet a kiállítás látogatóiban. Jelenlegi, hagyományt folytató kiállításunknak a „Történelmünk híres személyeinek névaláírásai" címet adtuk. Ezúttal olyan neves történeti személyek — uralkodók, magyar királyok, erdélyi fejedelmek, kormányzók, politikusok, katonák, hadvezérek, egyházi főméltóságok, nagybirtokosok, nagytőkések, tudósok, mérnökök, feltalálók, írók és művészek, végül, de nem utolsósorban történelmünk kiemelkedő nőalakjai névaláírásaiból gyűjtöttünk egy csokrot, akiknek hivatalos vagy félhivatalos irataiból, vagy éppen magánleveleikből többet J kevesebbet őrizünk levéltárunkban. (A bemutatott névaláírások közül időben első I. Ulászló királyé 1441-ből, míg XX. századi nagyjainkat többek között Károlyi Mihály, Kodály Zoltán és Szentgyörgyi Albert aláírásai képviselik.) Természetesen minden válogatás esetleges, hiszen a MOL valóságos kincsestára azoknak a dokumentumoknak, amelyek történelmünkben jelentős szerepet játszó személyiségek aláírásait viselik magukon. így a válogatás során a bőség zavarával küszködtünk — kiállítótermünk befogadóképessége pedig igen szűknek bizonyult. Feladatunk lehetőleg minél több névaláírás bemutatása volt, azzal a megkötéssel, hogy azok egyben lényeges információkat tartalmazó dokumentumokon szerepeljenek. Tartalmat és látványosságot azonban korántsem minden esetben sikerült párosítani. Az egyazon személytől eredő iratok közül nem feltétlenül a tartalmilag legfontosabb, számunkra a legtöbbet adót választottuk ki — gyakran a dokumentumok nagy terjedelme miatt, sőt több esetben az oklevelek, missilisek, ügyiratok teljes egészükben nem is láthatók. Az aláírások csoportosítása a kiállításra szánt iratok természetéből következett, és miként ez ilyen sokszínű anyag elrendezésének velejárója, egyik-má-106
