LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Molnár András: Zalai archívum: egy megyei levéltár kiállításáról. • 1988. [LSZ 1988/2. 97-101. p.]

kozza Bánk bán egyik elkobzott birtokát; a Zalavári Apátság hamis alapítólevelének másolata 1350-ből; Mátyás király címeradománya a Dely családnak (1477); a Kapornaki Konvent XV—XVI. századi oklevelei ép cipópecsétekkel; II. Gyula pápa ólombullás oklevele 1512-ből. 2. „HITELESHELYEK". A Zalavári Konvent címere (Mária Terézia 1757-es kiváltságlevelén és a Konvent XIX. századi acél pecsétnyomóján; a hiteleshelyi kiadványok vörösréz metezet nyomókliséje; feltöretlen XIX. századi végrendeletek. 3. „A FEUDÁLIS VÁRMEGYE." A jelenlegi országhatárokon belüli legrégebbi megyei közgyűlési jegyzőkönyv, Zala vármegye 1555-ben kezdődő „protocollum"-a; a legkorábbi jegyzőkönyvek díszes bőrkötésű „extraktus"-a; az Ebergény család „család-fája"; Zrínyi Miklós zalai főispán, Zrínyi Ilona és Széchy Mária magyar nyelvű levelei. 4. „NEMESI KIVÁLTSÁGLEVELEK." Díszes kiállítású címereslevelek (Rudolf adománya 1591-ből, Ferdinánd adománya 1626-ból); armális aranyozott bőrkötésben (Mária Terézia adománya 1708-ból); az okleveleken fátokban függő viaszpecsétek; fakéregből készült irattartó dobozka, feltört pecsétekkel, családi iratokkal, felnyitott nemesi végrendeletek. 5. „JOBBÁGYÉLET." Gyűrűs község színezett térképe 1795-ből; jobbágyporták összeírása 1720-ból; Náprádfa község úrbérrendezési iratai (1777— 1792); II. József jobbágyrendelete, Ferenc József úrbéri pátense (nyomtatványok); Ola és Csertalakos községek vésett réz pecsétnyomói (XIX. század első fele). 6. „CÉHEK, MEZŐVÁROSOK." Zalaegerszeg mezőváros legrégebbi jegyzőkönyve (1743-tól), rendezési térképe (1826), porciókönyve (1830) és pecsétje (1848); bőrbe és bársonyba kötött céhprivilégiumok; vándorkönyvek. 7. „NEVEZETES ZALAIAK." (Tudósok, írók): Fejér György arcképe (metszet), „Codex diplomaticus" c. munkájának egy kötete, levele (1843), Kelemen Imre magánjogi tankönyve (arcképével díszítve — 1818) és végrendelete; Pálóczy Horváth Ádám nyugtája; Perger Ferenc keszthelyi nyomdász levele (1831), Festetics György levele (1802); Nagyváthy János, Nagy Ignác, Virág Benedek munkái. 8. „KULTÚRA." (Iskola, könyvtár, színháztörténeti emlékek): A keszthelyi gimnázium legrégebbi jegyzőkönyve (1788-ból), bizonyítvány (1800), tanárainak minősítése (1847), iskola és tanítói lakás tervrajza (1788); iskolai térkép; a Skublits-könyvtár katalógusa (1830), a vármegye könyvtárának használati szabályzata (1830-as évek, mindkettő nyomtatvány); Kisfaludy Sándor nyilatkozata a balatonfüredi színház ügyében (1836). 9. „REFORMKOR." Balatonfüred térképe 1840-ből, a „Kisfaludy" gőzös képe pecséten; Vörösmarty Mihály levele, Széchenyi István levele és „Balatoni Gőzhajózás" c. röpirata, Csány László arcképe (Barabás Miklós rajza nyomán); védegyleti tagsági könyv; a Nagykanizsai Takarékpénztár jegyzőkönyve (aranyozott bőrkötésben, 1845-ből). 10. „SZABADSÁGHARC." Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Csány László és Perczel Mór levelei; Jellacic proklamációja, „Kossuth-bankók; nemzetőrjelvény; zalai honvédzászlóaljak iratai (a 7. zászlóalj avatási lajtsroma, a 47. zászlóalj tisztikara és napiparancsának jegyzőkönyve). 11. „BACH-KOR." Kazinczy Gábor vallomása a pesti haditörvényszék előtt (1850); az aradi várbörtönből szabadult honvédtisztek fényképe 1860-ból (köztük Hollán Ernő, Kerkápoly Mór); Zala megye térképe 1854-ből (aranyozott selyemborítóval); Kovács Vendel egerszegi várnagy „Zalai Titkok" c. feljegyzései az 50-es évekről; zalai „Bach-huszárok" fizetési jegyzéke; iratok a megyefőnöki levéltárból. 99