LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Szabó Attila: Az iskolatörténet-írás forrásai: kiállítás és tudományos tanácskozás Cegléden, 1986. október 10. • 1986. [LSZ 1986/4. 99-100. p.]
történészek számára. A kiállítást Podmaniczki István, az MSZMP Ceglédi Városi Bizottságának titkára nyitotta meg. A tudományos tanácskozás elnöke Gotzián Lászlóné dr., az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottságának titkára volt, aki bevezetőjében hangsúlyozta: egykét intézmény, így egy-egy iskola története is a társadalomtörténet szerves része. A tanácskozás főreferátumát Mészáros István, az ELTE docense, a téma szakavatott kutatója tartotta. Előadásában a színvonalas iskolatörténetek követelményeiről beszélt és arról, hogy melyek az iskolatörténet-írás aktuális feladatai. A korreferátumok sorát Kisfaludy Katalin, a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya levéltárosa nyitotta meg, aki az iskolatörténet-írás levéltári forrástípusait ismertette. Szabó Alfréd, Cegléd Város Tanácsa Művelődési Osztályának vezetője a ceglédi külterületi iskolák kialakulásáról, a dualizmus korában, Farkas Péter irodalomtörténész, a Nagykőrösi Arany János Múzeum muzeológusa a XIX. századi körösi diákok életmódjáról, végül Reznák Erzsébet, a Ceglédi Kossuth Múzeum muzeológusa a Horthy-korszak ceglédi tanyasi tanítóinak életviszonyairól tartott élőadást. A tudományos tanácskozásnak mintegy 60 hallgatója volt, akik közül jó néhányan már végezték iskolatörtóneti kutatásokat. Bízunk benne, hogy a színvonalas előadások meghallgatása után számuk örvendetesen gyarapodni fog. Szabd Attila Szaklevéltárak vezetőinek tanácskozása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1986. október 30-án az ELTE Levéltárának meghívására a szaklevéltárak vezetői tanácskozásra gyűltek össze az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyarországi szaklevéltárak együttműködését eltérő helyzetük ellenére — hiszen vannak közöttük egyházi és világi, polgári és katonai, új alapítású, valamint évszázados hagyományokkal bíró intézmények is —, számos megoldásra váró közös probléma teszi szükségessé. Ilyenek például: a szaklevéltárak jelentős részének relatíve nem túl régi alapítása, régi levéltári anyaguk korszerű feldolgozásának néhány évvel ezelőtt való megkezdése, a levéltári anyag egy részének rendezetlensége, az általuk őrzött iratanyag viszonylag kis menynyisége, a levéltárfenntartó intézmény történetére vonatkozó források széttagoltsága, valamint az elkészült levéltári segédletek kis száma. Ez a mostani tanácskozás nem tekinthető előzmény nélkülinek, hiszen 1982. októberében az MTA Levéltára szervezésében lezajlott tanácskozáson 11 levéltár, 7 könyvtár és kézirattár, valamint az ELTE Történeti Segédtudományok Tanszékének képviselői a fentebb jelzett problémákkal már foglalkoztak. Ezen újabb megbeszélés szükségességét indokolttá tették a szaklevéltári hálózatban 4 év elteltével bekövetkezett változások is. Az idei tanácskozáson — melyen 16 szaklevéltár és az ELTE Történeti Se-100
