LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Oltvai Ferenc: Kiállítás Kistelken. • 1975. [LSZ 1975/1. 267-269. p.]

Oltvai Ferenc: KIÁLLÍTÁS KISTELKEN A Csongrád megyei Levéltárnak Kisteleken, a megye egyik erőteljesen fejlődő nagyközségében, először nyílott alkalma arra, hogy a Kisteleki Napok alkalmával (1974. október 16 -október 20.) kiállítás keretében iratokat, illetve azok fényképes másolatát mutasson be. Napjainkban eltérjedt, hogy városaink és újabban falvaink is bemutatják a helység és a vonzáskörzetébe tartozó települések gazdasági, társadalmi és kulturális téren elért eredményeiket és igyekeznek jövőjük fejlesztésére vonatkozó terveiket is megismertetni. Szinte minden megyében akad egy-két város és község, ahol rendszeresen megszervezik a tanácsok az ünneplést, amikor is a kulturális intézmények is, elsősorban a múzeumok, ha van olyan a helységben, a könyvtárak, igyekeznek eszközeikkel a program-, hoz-hozzájárulni. Amikor a Kisteleki Nagyközségi Tanács a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának Honismereti Bizottságát arra kérte, hogy működjék közre a Kisteleki Napok rendezvényein, a Levéltár, mint a Honismereti Bizottság munkájában résztvevő intézmény, örömmel vállalta a tanulsággal járó munkát. A Kisteleki Napok elődje az ún. Szövetkezeti Nap volt, amelyet 1965-től, minden esetben augusztus 20-án rendeztek meg a helyi fogyasztási szövetkezet és hálózata közreműködésével . A Szövetkezeti Napon a szövetkezeti és a magánkézben levő gazdaságok eredményeit mutatták be a gazdaságok dolgozóidnak, és termelési, tapasztalatcserét rendeztek. Kulturális, programot is állítottak össze a rendezők; szerepeltették kultúrcsoportjaikat. 1972-től a nagyközségi tanács vb. vette kezébe a rendezést. Továbbra is a mezőgazdasági termelés bemutatásán volt a hangsúly, azon belül a gyümölcs- és szőlőtermelés szerepelt, mivel Kisteleken tekintélyes ez a termelési ág. Rátértek a helyi ipar termékeinek bemutatására is. Termelési tanácskozásokat tűztek ki ebben az időszakban, amelyen a megye és az ország ismert szakemberei jelentek meg és értékelték a szövetkezetek, a vállalatok, üzemek munkáját. A kulturális program mindinkább előtérbe került. Csongrád megye öt városa után (Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Csongrád) Kiskundorozsma, Mindszent és Kistelek a legnépesebb település. Kiskundorozsma azonban 1972-ben Szegedhez csatlakozott. Kisteleknek helyzeti energiája (Centrális fekvése, az E5-ös útvonal mentén Szegedtől 30, és Kiskunfélegyházától is 30 km) a községnél magasabbrendű fejlesztési lehetőséget biztosít számára. Lakosságának jelenlegi (1974) száma: 9025 fő, 1970-ben 8598 volt,^határának területe 12024 km, azaz 6919 ha. Lakosságának száma a legutóbbi egy-két évben némi gyarapodást mutat, mert a helyi üzemek le tudják kötni a munkaerőt. A nagyközség vonzáskörébe tartozik öt község: Balástya, Ópusztaszer, Baks, Pusztaszer és Csengele. A nagyközségi tanács kitűzte a község alapítása 200. évfordulója megünneplését 1976-ban. Erre tekintettel is, mindinkább előtérbe került a kulturális program. A Hazafias Nép-