LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Horváth Zoltán: A "Sopron város története" című kiállítás. • 1974. [LSZ 1974/2–3. 532-545. p.]

"Az írás fejlódése" cimmel részletes ismertetés a képirástól - a humanista irásig. összesen 15 kódex-töredéket mutatunk be. Az irástipusok: karoling mínuscula, a gótikus írás, Ml. annak fajtái, vagyis a dél-Európai változata a rotunda, észak-Európai a textúra. A bastarda, átmenet a könyvírás (nyomtatott) és a magánjellegű kurzív írás között. Gótikus kurziv irás. Hangjelzés: hanyag gótikus neumák, quadrata, patkószeges-, és metzi hangjegyírás. Szer tartáskönyvek. A legrégibb magyar lexionarium. (XII .sz.) Liturgikus könyv, missale notatum XIII-XV.sz. Graduale XIII-XIV.sz., antiphonale XVI.sz. psalterium (XV.sz.), polifon (XVI.sz.) Egy ép kódex kötet, papirosból. A magyar pálosrendieké volt. A Szent Lélek-templom történeti és művészettörténeti leirása. (fénykép). XXIV-XXVI. (tárló) Ősnyomtatvány (Misekönyv) készült Veronában 1480-ban. Könyvduc és levonat. (XVI.sz.) (Görögkeleti vallású misekönyv töredék. Storno gyűjt.) Manlius nyugat-magyarországi nyomdász kalendáriuma. Kilián Károly könyves mükere,skedé§re kér engedélyt Sopronban 1802-ben. A soproni nyomdászok és munkáik: Streibig József Antal, az el sősoproni nyomdász 1 722-tól 1727-ig. Kalendárium a város látképével 1 727-ből. Rennauer Fülöp három munkája (1738-1746). Rennauer özvegye, majd Siess József 1 748-1 789 közt működött Sopronban. Több munkája közt magyar nyelvű: "Uj zengedezőmennyei kar" (Sopron, 1784.) Siess özvegye Klára 1789-1820 és Siess leányának Kulcsoménak működése 1820-1846 közt. (Kiss János: Soproni Estvék 1841 .) Lenek Sámuel vette át Kulcsárné nyomdáját (1846-1849), tőle Romwalter Károly cége, ez később egyesült a Röttig céggel és több (5-6) soproni nyomdával működött 1949-ig. XXVII-XXVIII. A SOPRONI KÖNYVKÖTŐMÜVÉSZET EMLÉKEI Bemutatásra kerültek 1971-ben " Nyugat-Magyarország Könyvművészete" c. kiállításon. Rendezte: Sz. Koroknay Éva. Magyarországi könyvkötések a soproni tanácsjegyzőkönyveken a XV-XVI. századból: ornamentalis, diagonális sávokkal mezőkre tagolt bélyegzős diszü, vonalzott diszitésű, szijfűzéses könyvtáblák. A bélyegzős diszités az olasz reneszánsz kötés-stilusu táblákra jellemző. 1520 után a német reneszánsz kötésekre jellemző görgtős és lemezprése leses diszités terjedt el. A XVI. századtól már ismerjük a soproni könyvkötők nevét: Beldt Menyhért, Schreiber Sámuel és Kohl János. (Lásd: Kalendáriumokat.).Kohlnál tanult Michel Zakariás, ki 1697-ben Schrabs Mihálynak adta át boltját és műhelyét. Mindkettő rézmetsző is volt. Michel Zakariás rézmetszete: Sopron madártávlati képe 1700-ból. Legszebb munkája az un. Granatapfel. Schrabs Johann Gottlieb, az önállósult soproni könyvkötő-céh első mestere 1788-tól. Fia 1790-tól mester: ki műhelyét Jentsch Andrásnak adta át. Jentsch 544