LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Horváth Zoltán: A "Sopron város története" című kiállítás. • 1974. [LSZ 1974/2–3. 532-545. p.]

Tőkésített vagyonának jövedelmét hármas célra hagyta: 1 . Soproni diákok külföldi tanulmányutjaira. 2. Árvákra. 3. Szegényápoldára. Térkép a XVI-XVII. században a soproni ösztöndíjas diákok németországi és itáliai tanulmányutjairól. Kimutatás az árvavagyonról 1912-ben. Ekkor még mindig 16 árvagyerek részesült segélyben. - Öv a XVII. századból (MNM.) XII. A FEUDALIZMUS UTOLSÓ ÉVSZÁZADA ÉS A REFORMKOR (1711-1848) A korszak általános jellemzése. Bercsényi Miklós meghódolásra szólítja fel Sopront (1706. jan.2.) Ocskay brigadérost 1704. decemberében fogadta a város. Zabolátlan viselkedése és sarcolása a polgárság ellenszenvét váltotta ki. Bécshez pártolt a város. — A soproni kereskedelmi testület szabályzata 1690-tol. A soproni kereskedők összeírása, valamint segédeik és tanoncaik száma 1778-ban. A magyar csizmadia-céh szabályzata 1 740-ből. A soproni iparosok munkakörének leírása 1769-ból. Számuk 458. A soproni kőfaragó-céh mesterkönyve. (1713-1795), a felszabadult segédek mester jegyének feltüntetésével. — Sopron 1 703 adófizető'polgára közül, 1 784-85-ben iparos 516, kereskedő 40, közlekedési- 38, közszolgálati alkalmazott 51 . (Statisztikai táblázat.) - Mária Terézia a Soproni társaskáptalannak pecsétet adományoz. (1780) (Szép miniatura) Az oklevélen a királynő titkos pecsétje. A káptalanház. (Történeti és művészettörténeti bemutatása. Háború előtti fényképfelvétel.) A pénz aranysulyának mérésére használt mérőeszköz. (XVII.sz. Langer-Zettl gyt.) Puska és pisztoly a XVIII. századból. (Liszt Ferenc Múzeum) A sarkántyus-céh perselye 1730. (Langer-Zettl gyt.) A soproni pék-céh kancsója tállal XVII.sz., - "Utazó kereskedők és minden jótevők testvérülete" feliratú rézlap (1763. Storno-gyüjtemény) Ontányér barokk díszítéssel (Langer-Zettl gyűjtemény.) XIII. SOPRON BELVÁROSÁRÓL KÉSZÍTETT SZÍNES TÉRKÉP 1831-ből. A XVIII. században a várfal elvesztette hadászati jelentőségét. A várárok mentén megjelennek a kereskedők bódéi, majd házai. A bástyaövnek támaszkodva 1776-ban 53 ház áll, a bástyaöv mögött függőkertek. - Brennbergbányán működött hazánk első szénbányája. Reményi Viktor bányamérnök munkája (1935.) Veres József jelentése a brennbergi szénbányáról 1886-ban. 539