LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Horváth Zoltán: A "Sopron város története" című kiállítás. • 1974. [LSZ 1974/2–3. 532-545. p.]

II. A VÁROSI KANCELLÁRIAI (HIVATAL) SZERVEZET KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A XIV. sz. közepéig az Írásbeli teendőket Sopronban, a védelmi célból betelepített Johannita-lovagrend tagjai végezték. (1225-1350). Tőlük származik elsőnek bemutatott oklevelünk 1302-ből. A másik, 1358-ban kelt oklevélből arról értesülünk, hogy az írásbeliséget az iskolamester gyakorolta, aki egyúttal jegyző is volt. A harmadik oklevél 1366-ból a jegyzői tisztség önállósulását jelzi. Az elsőnémet nyelvű oklevél 1361-ben kelt. Kiadójaként — név szerint feltüntetve — első helyen a biró, második helyen a pol gármester szerepel. A következő' 1376-ban kelt oklevélben a sorrend már felcserélődött. A polgármestert Sopronban a városi rangra emelést követően bevándorolt és túlsúlyba jutott németség képviselőjének tekinthetjük. Ezt az oklevél formai változása is visszatükrözi. A 699.sz. oklevél a polgármester és biró nevét már meg sem említi, viszont oklevéladóként a polgárság is szerepel. Ez azt jelenti, hogy a tényleges hatalom a tanács kezébe került, a polgármester és a biró a tanács határozatainak végrehajtói; elsók az egyenI61< között. A város kiadványait saját pecsétjével erősítette meg. Bemutatjuk a város 1340-ben készült (harmadik) pecsétnyomóját, legkorábbi (1375) ép lenyomatával. Ezt az un. nagypecsétet 1425 táján a város kerek, kisebb pecsétje váltotta fel (oklevélen). Naptár (Kalendárium. Kódex-töredék) a XIV. századból, az oklevelek keltezésekor használta a tanács. 1595. évi naptár Sopron, Pozsony, Graz stb. látképével. A városi tanács határidős naptárként használta. A Szent János-templomról, a johanniták egykori templomáról és a régi soproni városházáról fénykép, történeti és művészettörténeti leírással. III. A SOPRONI VIRÁGÉNEK Magyar nyelvű világi költészetünk legrégibb emléke. Gugelweit Jakab városi jegyző 1490 táján- egy könyv tábláján jegyezte fel: Wyrag th/u/dyad, theuled el kel mennem, Es the yrethed kel gyazba ewelteznem. A soproni magyar-latin szójegyzék-, egyik legrégibb magyar nyelvemlékünk. Készült: 1375-1385 között. A XIV. században elnémetesedett kereskedőváros lakossága nem nélkülözhette a magyar nyelvtudást. A latin a közigazgatás nyelve volt. A városi tanács jegyzőkönyvi határozata: "Mivel a város Magyarországon van és tagja a magyar királyságnak, a magyar nyelv használata kívánatos". (

1599.jun.ll .) - A soproni vár XVI. századi alaprajza, vizesárok a három bástyafallal. Épült: 1330-ig, a vizesárok 1340-től. (Fénykép XVI.századi térképről.) - Sopron fametszetes látképe 1562-ből. Több mint 150 éven át megjelent a bécsi naptárakban. (Fénykép az 1562. évi kalendáriumból.) - A várostorony 1681 után. (XIX. sz. végi fénykép.) Sopron jelképe. Alapja román stílusú, az árkádos rész reneszánsz, a kupola barokk. 534