LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Perneki Mihály: Kiállítás a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéről. • 1973. [LSZ 1973/3. 662-663. p.]
663 A kiállitott dokumentumokat igen sok helyről kellett összeválogatni, mivel az állami némesbirtok és a község - régebbi, 1867-194-5 közötti - iratanyaga 1945-ben teljesen megsemmisült. Igen gazdag levéltári anyag található - mintegy 40 ifm-nyi - az Országos Levéltárban a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium és a Földmüvelésügyi Minisztérium iratanyagában, amelyben a mezőhegyesi állami ménesbirtok anyaga együtt szerepel a bábolnai, kisbéri és fogarasi állami ménesbirtokok anyagával. Ebből az anyagból az 1870-1900 közötti időszakból minden lényegesebb dokumentumot mikrofilmre vétettünk. Pótolható volt az anyag Csanád vármegye alispánjának és a battonyai járás főszolgabírójának fondjaiból: az ide beérkezett jelentéseket szinte hiánytalanul meg lehet találni. Ugyanakkor mikrofilmezést végeztünk a nem kevés számú Mezőhegyesről megjelent cikkekről, melyek a korabeli mezőgazdasági sajtóban jelentek meg. Az anyag válogatását elősegítette, hogy e sorok Írójának már hosszabb ideje kutatási témája a mezőhegyesi állami ménesbirtok gazdálkodása egy nagyobb egységen belül. /A magyar állami ménesbirtokok gazdálkodása 1867-1914/. A dokumentumokat 12 tablón állitottuk ki. A dokumentumok megismertették a látogatókat a Mezőhegyesi Állami Ménesintézet alapitásával, a ménesintézet katonai gazdálkodásával, a kiegyezést követő tőkés nagyüzem létrejöttével, a magas átlagtermelési eredményekkel, a ménesbirtoki mezőgazdasági munkásbiztositással, a ménesbirtok szakmanyos, havi béres, nyári felfogadott munkásainak mozgalmaival. Bemutattuk a századforduló utáni fejlődést, a Tanácsköztársaság helyi forradalmi eseményeit, a megtorpanást a román megszállás következményeként, a Horthy korszak alatti gazdálkodást, a felszabadulást és ezt követő földosztást. Ezzel párhuzamosan megismerkedhettek a látogatók Mezőhegyes eszmei község 1872-ben történő megalakulásával és a község történeti pályájával. Perneki Mihály
