LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Kiállítások - Oltvai Ferenc: Kiállítás Földeákon a község áttelepítésének 125. évfordulója alkalmából. • 1972. [LSZ 1972/3. 161-164. p.]
162 Az uj házak alapjait és a kéményeket téglából kellett épiteni. 1847-re - 125 évvel ezelőtt -felépült az uj falu. A templomot tiz évvel később adták át rendeltetésének. Az uj falu a régihez képest sokkal szebb lett. Az alkalmas területen mérnökileg kimért utcákból és a piactérből állott. A község az árvizektől biztositva fejlődött és illeszkedett bele a szélesebb táj életébe. Az átköltözés és az uj falu megalapítása módot adott az ünneplésre. A községnek viszonylag gazdag iratai maradtak fenn. A község levéltárát már 1837-ben leltározta a jegyző. A feudáliskori iratok úgyszólván érintetlenül kerültek be levéltárunkba 1951-ben. Az iratoknak a kiállításra való előkészitése közben tűnt ki, hogy az átköltözés 50. évfordulóját is megünnepelte a község 1896-ban. Akkor az átköltözést lehetővé tevő Návayakat ünnepelték elsősorban, akiknek néhány tagja még a millenium időszakában is kiemelkedő szerepet vitt Csanád megyében. Az uj falut felépítő egykori jobbágyokról az uralkodó osztály történetszemléletének megfelelően nem esett szó. A képviselőtestület 1896-ban ugy határozott, hogy felkéri a családot, engedélyezze, hogy a község címerében használhassa a család címerét. 1912-ben a király ki is adta az ünnepélyes diplomát a község uj címeréről, amelynek pajzsa ban valóban benne volt a Návayak családi cimerképe : vízen úszó csónakban szárnyas angyal evez keletről nyugat felé. A cimerkép kifejezi az árvízveszélyből való menekülés gondolatát. A levéltári kiállítás levéltári dokumentumokból és a falu jelenlegi életéről készült fényképekből állott. Kiállításunknak "Földeák múltjának irásos emlékei" cimet adtuk. Kapcsolódott a Szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai által a múzeum anyagából rendezett néprajzi jellegű kiállításhoz. A megemlékezést 1972.április 30-án megyei honismereti helytörténeti nappá avattuk, amelyen a község lakóin kivül részt vettek Csongrád megye honismereti mozgalmában tevékenykedő aktívák, akik a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága kebelében működő Honismereti Bizottság irányításával végzik munkájukat. Részt vettek helytörténészek, az intézetek (egyetem, főiskola, muzeumok, levéltárak stb.) képviselői. A kiállítások kapcsolódtak a nap programjába : ünnepi tanácsülésen a jelen beszámoló készítője Földeák község történeti pályája cimen a község történetét, az áttelepülést, különösen a társadalmi fejlődést ismertette a tanács alakulásáig. Berényi Ferenc tanácselnök a község jelenlegi helyzetét és fejlesztési irányait adta elő. A tanácsülés után a több száz főnyi közönség a kiállításokat tekintette meg, amelyeket Barna László, a megyei tanács művelődési osztály főelőadója nyitott meg. A délutáni szakmai tanácskozáson Nyiri Antal egyetemi tanár a honismereti mozgalom megyei eredményeiről és célkitűzéseiről számolt be. Szántó Imre egyetemi tanár a helytörténet megyei témaválasztási lehetőségeit ismertette. Számos hozzászólás hangzott el. Csenke László a megyei tanács művelődési osztálya helyettes vezetője foglalta össze az eredményeket és javasolta,hogy az elhangzott előadások közreadása tekintetében levéltárunk tegye meg az intézkedéseket. Csongrád megyében a községekben évenként megrendezendő honismereti, helytörténeti napoknak hagyományaik vannak. Eddig Mezőkovácsházán, (amely 1950 előtt Csanád megyéhez tartozott és iratai a szegedi levéltár részeként Szegeden vannak) Pitvaroson, Csanádalbertin, Apátfalván, Csanádpalotán, Sövényházán, Rúzsán, Mórahalmon rendeztünk ilyet levéltárunk kezdeményezéseként. A megyei szervek, mint a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága, a Csongrád Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, a TIT. megyei szerve, a járási és a községi tanácsok, a művelődésügyi hálózat, a muzeumok és a könyvtárak támogatták ezeket az akciókat. I. Földeák 1848-ig 1. tabló : Török idők. A XVIH. század . Bemutatjuk egy 1561-ből származó országos összeírás Csanád megyére vonatkozó részletét. Célja a Földeák körüli számos apró és még akkor létező falu idézése, a birtokosok neveinek feltüntetésével. (1761-ben készült másolat)
