LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Maksay Ferenc–Sashegyi Oszkár: Kiállítás az agrártörténet levéltári forrásaiból. • 1964. [LSZ 1964/1–2. 81-103. p.]

taiban a tőkés birtokkezelés különböző módozatainak alkalmazását ajánlja. 1848 augusztus 23. O.L. P 211. 429 rsz. 1848. 10.tárló 1. A tatai Esterházy uradalom gazdasági tisztiszékének 1849. évi ülésjegyzőkönyve. A kinyitott lapon a szeptember 7-i ülés határozatai a majorsági felszerelés növeléséről, a cselédség szaporításáról a szentgyörgyi gazdaságban. A tisztiszék a kollegális testületek módjára működött. O.L. F211. 333 rsz. Tisztiszéki jegyzőkönyv. 1849. 2. A viszolaji uradalom napszám fizetési lajstroma 1866. O.L. P 74. Elenchizátatlan fasc. 96. 3. A körmendi uradalom tejgazdaságának bivalytejfejési naplója 1865. O.L. P 32. 165 cs. 4. Fenékpusztai nyolcas vetésforgó 1855. O.L. P 275. 1444. cs. 5. A tatai uradalom 1853. évi jövedelemkönyve. A kinyitott lapon a mezőlaki birtok jövedelmei: a birtokot 12 évre, évi 18. 000 ft-ért bérbe adták. O.L. P 212. Jövedelemkönyv 1853. A dualizmus kora 1867-1918 Az 1867. évi kiegyezés után meggyorsul a magyarországi mezőgazdaság kapitalista irányú fejlődése s ennek következtében a világgazdaságba való nagyobb mérvű bekapcsolódása: a gabonaexport a magyar gazdasági élet döntő fontosságú tényezőjévé válik. A nagyobb gazdák érdekeik védelmére vidékenként gazdasági egyletekbe tömörülnek; a mezőgazdasági üzemek hitelszükségleteinek biztosítására ujabb hitelszövetkeaetek jönnek létre; a mezőgazdasági munka fokozódó gépesítésének igénye a hazai gépgyártásnak is nagyobb lendületet ad. A kapitalista fejlődés a mezőgazdasági munkásság kialakulására is érezteti hatását; megindul a munkásság politikai szerveződése. A korszak Írásbeliségére a mezőgazdasági fondok differenciálódása