LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Maksay Ferenc–Sashegyi Oszkár: Kiállítás az agrártörténet levéltári forrásaiból. • 1964. [LSZ 1964/1–2. 81-103. p.]

c/ A társadalmi kezdeményezés jelentkezése Az 1820-as évektől egyre határozottabbá válik a magyar birtokosnemesség világosabban látó •;. i* szében az igény: be kell hozni Magyarországnak Nyugateurópa fejlett, polgári országaival szembeni gazdasági-társadalmi elmaradását. A reformkor elejének vezéralakjai, még a tulajdonképpeni politikai harcba bekapcsolódásuk előtt, a birtokosnemesség javának összefogására alapozott mezőgazdasági reformokkal? a lótenyésztés fejlesztésével s e célra lóversenyek rendezésével, gazdasági egyesületek alapitásával kezdik tevékenységüket^ ezek az egyesületek azután egyre szélesebben fogják át a magyar birtoknemességet. 7. tárló 1. Széchenyi sajátkezű felségelőterjesztés- fogalmazványa a lóverseny ügyében. 1823. O.L. P 626. l.cs. 2. Lovak leirása és ló rajza Wesselényi angliai utinaplójából. 1822. O.L. X 1226. 3. Lóversenydij- gyüjtőiv, rajta Wesselényi, Széchenyi, Brudern József, Károlyi György, Wenckheim József, Orczy László, Festetics Leó, Károlyi Lajos, Orczy György és mások aláirásával. 1828. O.L. P 415. 4. A parndorfi lóversenypálya alaprajza. O.L. P 415. 5. Wesselényi sajátkezű folyamodványa az erdélyi Főkormányszékhez az erdélyi méneses gazdák nevében Kolozsvárott lóvásár tartása iránt. F 46, 1824:4977. 6. Az 1835-ben alakult Magyar Gazdasági Egyesület által kibocsátott aláirási iv nemzeti lovaglóiskola és nemzeti gyapjuraktár céljaira. O.L. P 415. 7. A jégkárbiztositó egyesület alapszabályai. 1843. O.L. C 51. 1846. F.37. pos. 1,