LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Kiállítások - Degré Alajos: Kiállítás az 1848-as szabadságharc zalai történetéről. • 1964. [LSZ 1964/1–2. 114-116. p.]

kek, akik soha nem fogytak ki a kérdésekből, az a deresedő fejű zalaegerszegi iparos, aki odaráncigált a "beavatási jegyzőkönyv" elé, melyben a zalai önkéntesek között dédapjának nevét olvasta, az a diákforma fiatalember, aki a kiállitásra másodszor is eljött, és egy öt forintos Kossuth bankót tett le az asztalra: "Eddig ezt családi ereklyeként őriztük, de maguknál jobb helyen lesz, igy mások is tanulnak belőle. " A legszebb feleletet azonban egy idősebb tanárember adta, aki ezt irta a látogatókönyvbe:"Ebből a kiállításból nemcsak hazafias lelkesedésünk gyarapodott, nemcsak tisztelni tanultuk a szabadságért küzdő őseinket, de megismerhettük a teljes igazságot az 1848-as szabadságharcról. " Ez talán a legszebb elégtétele a kiállitást rendező Thury György Múzeumnak és Zalaegerszegi Állami Levéltárnak, melynek nem ez volt az első közös vállalkozása. Farkas Elemérné: A FŐVÁROSI LEVÉLTÁR YBL MIKLÓS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA / 1814 - 1891./ A Fővárosi Levéltár bekapcsolódva neves épitőmüvészünk, Ybl Miklós születésének 150. évfordulójára rendezett országos ünnepségsorozatba, április 6-án nyitotta meg a Fővárosi Tanács épületében emlékkiállitását. 1952. őszén a Bazilika un. "toronyszobájában" akadtak rá levéltárosaink Ybl Miklós szinte teljesnek mondható szellemi hagyatékára. A többszáz tervet, részletrajzot, vázlatot felölelő tervanyag azóta is a Fővárosi Levéltár őrizetében van és kiegészitve a Pest város Epitési és Szépitési Bizottmány, valamint a Buda város Mérnöki Hivatala anyagában elfekvő tervekkel, bő forrásul szolgál az Ybl Miklós tevékenységére vonatkozó kutatásoknak. Ez a nagymennyiségű dokumentumanyag méltó arra, hogy belőle néhányat az érdeklődőknek bemutassunk. Sajnos a kiválogatást megnehezitette, hogy a tervek zöme terjedelménél fogva nem helyezhető el tárlókban. E^